Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

Mihály, Jászi Oszkár, Fényes Samu, Lukács György, Kernstok Károly, Szabó Ervin. Ebből alakult a Galilei Kör. Az Anker köz 2. szám alatt működött. — Medgyaszay Színház. Medgyaszay Vilma első teljesen önálló színházát 1918-ban az akkori Eskü (Március 15) tér 1. szám alatt nyitotta meg, egy évig vezette. 1919-ben ez a színház Eskütéri Színház lett. — Magyarországi Munkásnő(k) Egyesület(e). 1918: Lövölde tér 2. 1919: Vámház (maTolbuhin) körút í1. — Budapesti Cselédmunkások Szakegyesülete. Klauzál utca 20. - Budapesti Háztartási Munkásnők Szabadszervezete. Kiskorona (ma Corvin Ottó) utca 82. - Magyarországi Háztartási Munkásnők és Munkások Országos Szövetsége. Munkácsy Mihály utca 19. — A Tanácsköztársaság alatt a fővárosban német színházat (Deutsche Bühne, Révai utca 18), Újpesten munkásszínházat, Csepelen gyári színházat létesítettek. Marx—Engels Munkásegyetemet létesített a Tanácshatalom az egyetem központi épületében, az Egyetem téren. — 1919. júniusban a pártkongresszus 12—13-án az Országházban, június 14 — 23. között az Országházban a Tanácsok Országos Gyűlése, június 15-én a Nőmunkások gyűlése az Újvárosházán (V. Váci utca 62 — 64), június 20 —22-én a KIMSZ kongresszusa az Újvárosházán, a földmunkások kongresszusa július 1 —2-án a régi képviselőházban (Sándor, ma Bródy Sándor utca 8.), június 8—9-én a német szocialisták értekezlete a régi képviselőházban volt. iVugusztus 1-én a Forradalmi Központi Munkás és Katona Tanács utolsó ülése az Újvárosházán. — A Csepel Vas- és Fémművekben a Tanácsköztársaság alatt folyt a lőszergyártás, amit az intervenciós támadás tett szükségessé. — Engels Laktanya. A Tanácsköztársaság idején ezt a nevet viselte a Róbert Károly körúti Vilmos Laktanya. A 9. Vasas Hadosztály tüzérségei állomásoztak benne. Agyúlövésekkel innen adtak jelt az 1919. június 24-i ellenforradalmi lázadás kirobbantására. — Engels Színház. Színházi vállalkozás a Tanácsköztársaság idején. 1919. június 22 — augusztus 2. között játszott a Hungária úti akkori Lovassági laktanyában. - Eötvös Lóránd Tudományegyetem (Egyetem tér 1 — 3). A Tanácsköztársaság ideje alatt a szellemi megújulás, a reformgondolatok megvalósítása került előtérbe. Nagy tehetségű új tanárokat kapott a Bölcsészkar (Babits Mihály, Benedek Marcell, Király György, Vadász Elemér). A Hittudományi Kart elválasztották az egyetemtől, megkezdődött az egyetemi oktatás reformjának kidolgozása. — Marxfalva. Az egykori Pestimre elnevezése a Tanácsköztársaság idején. A Belügyi Népbiztosság a lakosság kívánságára 1919. május 28-án engedélyezte a névváltozást. — Fasor Kabaré. 1918—1920 között működött a Vilma királyné útja (ma Gorkij fasor) és az Aréna (ma Dózsa György) út sarkán. Kabaréműsoron kívül könnyű, vidám egyfelvonásosokat, illetve grand guignolokat játszottak. — Galilei Kör. 1917 őszén Szabó Ervin támogatásával a Galilei Kör számos tagja kezdte meg a háborúellenes röpiratok terjesztését a katonák között. Emiatt a Galilei Kört 1918. január 12-én bezárták. A Galieli Kör tagjai 1918. október 25-én csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz, a Kör lepecsételt helyiségeit önhatalmúan megnyitották. A Kör helyisége 1918-ban: Anker köz 2., 1919-ben: Sörház utca 3. — Budapesti Népbiztosság Hivatalos Közlönye (1919. április 7 —11.), majd Budapesti Munkás és Katona Tanács Hivatalos Közlönye (1919. április 18 —augusztus 1.) címet viselte. Szerkesztőség: Városház utca 9—11. — Corvin Filmgyár. 1917-ben vált ki Jarovics Jenő kolozsvári Corvin nevű vállalkozásából és Korda Sándor, valamint Pásztori M. Miklós vezetésével Budapestre települt. 1918-ban épült fel állandó műterme a Gyarmat (ma Lumumba) utca 89. alatt. 1919-ben a Tanácsköztársaság államosította a magyar filmipart és filmforgalmazóit; széles körű fejlesztési program kidolgozását készítette elő, amit azonban már nem sikerült megvalósítani. A Tanácsköztársaság alatt készített 31 film közül csupán egyetlen — bukott — film maradt fenn: az Orbán Dezső—Lázár Lajos rendezésében készült „Tegnap" c. film. — Budapesti Munkás- és Katona Tanács. Központi Munkás- és Katona Tanács. 500-as Tanács. A főváros legfőbb vezető testülete a Tanácsköztársaság idején 1919. április 11-től augusztus l-ig. Első ünnepélyes megnyitó ülése a Városi (ma Erkel) Színházban. Üléseit általában az Újvárosháza üléstermében tartották. — Gyermek- és ifjúságvédelem. A Tanácsköztársaság alatt az Iskolai Gyermekvédelmi Központ (Mária Terézia, ma Horváth Mihály tér 8.) látta el a gyermek- és ifjúságvédelem feladatait. Kísérlet történt az iskolai gyámok hálózatának kialakítására is. — Gólyavár. A Múzeum körút és az Eszterházy (ma Puskin) utca közötti egyetemi épülettömb belsejében álló tornyos, várszerű, különleges épület. A Gólyavárnak az 1918. évi polgári for-