Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

VI. A FORRADALMI ÉS ELLENFORRADALMI ESEMÉNYEK HELYRAJZA —^Állami Pénzverő. 1919-ben települt Budapestre, és működését először a MÁVAG-ban kezdte meg. - Az",,Ember" című radikális baloldali politikai hetilap 1918. október 1-én indult meg és 1919. júliusig jelent meg. Göndör Fereiic szerkesztette. - A lakósztrájkok helyszíne főleg az V. és a VI. kerület külterülete (a mai XIII. és XIV. kerület) volt: a Váci út, Szabolcs utca, Gömb utca, Hungária körút stb., de voltak lakósztrájkok a belterületen is: Nefelejcs utca, Szondy utca stb. A lakósztrájkok körülbelül 2500 — 3000 lakást, 12—15 ezer lakót érintettek. — Népkonyha. 1917-ben a főváros központi ételgyárat létesített a Hungária úton, ahol napi 12 ezer ebéd készült. 1918 októberében ezt kiegészítette egy kisegítő konyha 4000 ebéddel. - Első Császári és Királyi Szabadalmazott Duna Gőzhajózási Társaság (DGT). Az első világháború végéig a világ első folyamhajózási vállalata volt. 1918-ban 93 gőzhajóval és 389 uszállyal rendelkezett. - A földalatti vasút önálló részvénytársaságként üzemelt (Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt). 1918-ban a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) kezelésében működött. — Andrássy úti Színház (Andrássy út 69). A Tanácsköztársaság idején kabaré lett. - Bebel Színház. 1919. május 31. — augusztus 3. között alkalmi színház a kelenföldi laktanyában. - Blaha Lujza Színház. Szerecsen (ma Paulay Ede) utca 35. sz. alatti színházépület. Eredetileg Királypalota néven mulató volt. 1919-ben Revű Színház néven operettszínházként nyílt meg. - Budai Népkönyvtár, II. Fazekas tér 5. (a mai I. Corvin tér 18.) A Tanácsköztársaság idején a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 6. számú fiókja. - Károlyi-palota Egyetem (ma Károlyi Mihály utca 16.) 1918-ban Károlyi Mihály itt szervezte a Nemzeti Tanácsot. - Katona Tanács. Az első magyarországi katonatanácsot Csernyák Imre százados vezetésével 1918. október 25-én alakították meg. A Katona Tanács a Károlyi-palotában alakult meg. Budapesti Forradalmi Törvényszék (Markó utca 27). A Forradalmi Kormányzótanács I. és IV. sz. rendelete alapján 1919. március 26-án alakult meg. Fennállása alatt 2233 ügyet tárgyalt, 665 személyt ítélt el, közülük 174-et politikai bűncselekményért. A 21 esetben hozott halálos ítéletből négyet hajtottak végre. - Munkásbiztcsító Pénztár (Köztemető, majd Fiumei, ma Mező Imre út. 19/b). A munkásmozgalom több neves vezetője vett részt a vezetésben. Gorbai Sándor, Bokányi Dezső, Grossmann Miksa, Szabados Sándor a Tanácsköztársaság alatt vezető szerepet töltöttek be irányításában. - Bebel laktanya. Budaőrsi út 49 — 53. A Vörös Hadsereg nemzetközi egységeit helyezték el. - A Nemzeti Tanács megalakulása október 23-án a Károlyi-palotában, Egyetem (ma Károlyi Mihály) utca 16, Október 25-én ugyanitt jött létre a Katona Tanács. - Október 28-án zajlott le a Gizella (ma Vörösmarty) téri tüntetésről a Várba vonulni akaró tömeg összecsapása a karhatalommal. A lánchídi csata: 3 halott és 55 sebesült. - November 16-án az Országház (ma Kossuth Lajos) téren százezernyi tömeg előtt kikiáltották a Köztársaságot. - A Közmunka Tanács néhány intézmény és utca nevét változtatta meg: Királyi Vár — Nemzeti Palota; Országház (ma Kossuth Lajos) tér — Köztársaság tér; Ferenc József (ma Roosevelt) tér — Október tér; Károly király út (ma Tanács körút) — Népkörút; Stefánia (ma Népstadion) út — Árpád út; Vilmos császár (ma Bajcsy-Zsilinszky) út — Váci körút; Mehmed szultán útja — Múzeum körút; Ferdinánd bolgár cár (ma Tolbuhin) körút — Vámház körút; Magyar Királyi Operaház — Nemzeti Opera; Ménesi út — Szabó Ervin utca. - Régi képviselőház, Sándor (ma Bródy Sándor) utca 8. 1918-ban itt ült össze a Katona Tanács. — Szabad Gondolkodók Magyarországi Egyesülete. Tagjai közé tartozott Ady Endre, Babits