Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

volt. Az illegálisan terjesztett röpiratok a tanácshatalom megdöntését szorgalmazták. Egy a későbbi évtizedekben baljós szerepet vitt s az országot tragédiába döntő politikai párt neve körvonalazódott meg a röpcédulák alatt: „Nemzeti Szocialista Munkások Országos Szövetsége". A röpcédulák kétségtelenül eljutottak az I. kerületbe is; itt ebben a társadalmi környezetben, a sértett kispolgárság dühétől fertőzött közhangulatban már nem sok kellett a zűrzavar kirobbantásához ! Az eseményről szóljon az 500-as Tanács előtt június 24-én elhangzott beszámoló: ,, . . . körmenet volt, amely alkalomból egyes népőr [értsd: vörösőr — G. E] elvtársak szabadidejükben az utcán újságot olvastak, azonban a körmenetben lévő keresztényszocialisták a körmeneti tüntetésből kilépve botokkal, a nyilvános utcán, a Népszavát olvasó népőröket megütötték, mire az egész tömeg az említett elvtársakat botokkal, revolverekkel, s mindazon eszközökkel, amik kezükben voltak, megtámadta." A tömeg bántalmazta azokat is, akik a népőrök segítségére siettek. Ezzel a körmenet tüntetéssé átalakulva föl vonult a pártszervezethez, azt szétrombolta; a vörös zászlót lent az utcán elégették. A pártiroda erkélyéről ellenforradalmi beszédeket tartottak. A több órás tüntetésnek a Vörös őrség szervezett felvonulása vetett véget. A tüntetésnek két halottja és hat sebesültje volt.

18 Az ellenforradalmi szervezkedéseknek a krisztinavárosi tüntetés figyelmeztető, de az illetékesek által figyelembe nem vett eseménye volt. A gyilkossággal is vádolható tetteseket futni hagyták. Június 24-én az ellenforradalmi lázadás megalapozottabban, katonatisztekre, tiszti csoportokra épült fel. Valószínű, hogy a spontaneitást sem nélkülöző krisztinavárosi ellenforradalom példája nyomán a ludovikás és monitoros tisztek civil támogatásban is reménykedtek. Nem valószínű, hogy ne ismerték volna az ellenforradalmi röpcédulákat, a „nemzeti szocialista" szervezkedést. A június 24-i ellenforradalmi lázadást gondos ellenforradalmi szervezkedés és felkeléssorozat A jún. 24-i készítette elő. lázadás előBudapesten a burzsoázia szervezkedett — látszatra mindenféle „demokratikus" szervezetbe, készítése így lett a „Szociális Ipargazdasági Párt" új neve: „Magyarországi Iparosság Központi Tanácsa"; a Magyar Tisztek és Továbbszolgáló Altisztek Országos Szövetsége új neve: „Hadviseltek Gazdasági Szövetsége" lett. A „Mészáros Ipartestület" hozzá akart járulni a munkások munkanélküli segélyéhez. A mesterek számára nyugdíjintézményt akart létrehozni, amely a „Budapesti 68. Vöröskatonák kísérik a június 24-i ellenforradalmi lázadás elfogott résztvevőit