Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

natkozólag 1851: Haeufler III. 246. igen sommás és pontatlan adatai, 1857: StK 7. 309-346, 1870: StK 4 (mindezek csak Pestre); Budával kiegészítve (1870): StK 7. XV. — A budapesti munkásságról ezeken túlmenően értékes részletadatok összegyűjtve: Lackó 11 — 67. passim, kivált nemzetiségi szempontokból: 46 — 50, 55 — 60. Egyes gyárak munkáslétszámára: Kézmű- ós gyáripar III. (Táblás Kimutatás); a származáshelyekre (csak pestieknél): StK 7. 328 — 332, és StK 4 (a két StK megfelelő táblái címükben kölcsönösen utalnak egymásra); egész Budapestre: StK 7. IX — XV; Arany László intelme: A délibábok hőse. Bp. 1946, 142 — 143; Csanády keserve 1850-ből: Geller i, Ötven óv 335 — 336; munkabérekre :Kézmű- ós gyáripar III. (Táblás Kimutatás); építőipari munkabérek emelkedésére: StK 8. 36 — 39; óbudai hajógyári segély egyletekre: Sashegyi 199 — 200; a cipészek ós a kalaposok szövetkezéseire uo. 177-180, 201-209. Munkabérek 1875-re: SHE 1875. 139 — 141; árak SHE minden számában rendszeresen közölve; lakbérek 1873 —74-ben: SHE 1875. 31-34; a Hon-idézet: 15 Nemzetiségekre

1851: Haeufler IL 84 — 88, a továbbiakban: Körösi, Magyarosodás. 14 — 17. Az idézett kortárs Hunfalvy János; a nemzetiséget is sejtető vallási összetételre: 1851-ből Haeufler II. 77 — 84. Budára ós Pestre is; csak Pestre 1857: StK 7. 319-322, és 1870: StK 4. 16 A

társadalom területi megoszlására alap forrás : StK 7. 309 — 346, és StK 4. városrészekre bontott táblázatai, valamint StK 6, 10 (mindezek csak Pestre; Budára is StK 13. csak 1874-től és csupán Pest-Buda bontásban közöl adatokat, kerületek szintjén Budán csak a házbóradót mutatva ki). A budai lakás- és cseléd viszonyokra így StK 7. XVI. volt forrásunk. — A részletkérdések közül Óbuda mint a magyar Lyon: MMTVU I. 58; Viola (különben erősen túlzott) reményeire uo. 54; a lakásviszonyok Pesten: StK 4; lakbérek kimutatása: SHE 1875. 33 — 36; egészségügyi viszonyokra: StK 4 (bécsi ós berlini összehasonlításokkal), és StK 11; erre vonatkozóan 1. a 8. jegyzetben idézett forrásokat is. 17 Az abszolutizmus

kori függetlenségi mozgalmakra Lukács ; a Jubál-idézetek uo. 375; a munkásság nyugtalanságára és részvételére a mozgalmakban: MMTVD I. 33 — 34, részletesebben, külön hangsúllyal: Lukács passim; Jubál megállapítása a szociális reform felé gravitálásról: uo. 75; minderre gazdag, ismeretlen levéltári anyag, benne a pestbudai mozgalmak világos elkülönítésével: Sashegyi; a polgár növekvő ellenszenvére a rendszerrel szemben: pl. Kam. Jel. 1857-59. 268-274, 1860-62.— A városigazgatás változásaira általában : Wildner, StK 87/3, 88/1; 1861 ós 1867 tisztújításaira EL, PVL, Kjk; 1861-re ezen túl: Wildner, StK 88/1. 31—33 is; a pesti képviselőtestületi tagság összetételének változásaira névsorok: Schmall I. 267 — 279. Az új rendőrségre: Wildner, StK 88/1. 22-23, ós Bogyirka Emil, A pesti konstábler. Bup. 1968, júl.; a Vidats-gyár munkásainak szerepére a mozgalmakban: Lukács 182, 347; Vidats politikai tevékenységére jó összefoglalás: Szakács Margit, Vidacs János politikai pályafutása 1848 — 1867. Eolia Historica 1. 95 — 134. — A koronázásra: Falk Miksa — Dux Adolf, Koronázási Emlékkönyv. Pest 1867. száraz, de igen részletes ós pontos leírás. A képviselőválasztásokra: Jakoby; a demokrata körökre: Pölöskei Ferenc, Az 1868-as alföldi parasztmozgalom. Sz (1956), kitérve a pesti Központi Kör szervezésére ós feloszlatására is. — A városgazdaságra és az igazgatás új problémáira: Wildner, StK 91/4; részleteire: Jelentés 1869, 1872; Thaisz és Szentkirályi viszályára: FL, PVL, KJk. — A városigazgatás és a városi képviselet reformjára vonatkozó munkálatok szép összeállítása ós közlése: Gárdonyi, Egvesítés. Wahrmann javaslata: KhN 1869 — 1872. X. 79. 18 A

pest-budai munkásmozgalom történetére e szakaszban is alapvető MFMMT I. 7 — 23, és az ezt dokumentáló MMTVD I. 1 275. — A részletkérdések közül a pest-budai munkásság abszolutizmus alatti szervezkedéseire: Sashegyi, valamennyi adat innen. Ezen túl a nyomdászokra: MMTVD I. 29, 35 — 39, továbbiak: Novitzky, a szakegyletek kezdeteire: Dóka Klára, A munkásszervezkedés kezdeti szakasza Magyarországon 1830 — 1872. Bp. 1972, függelékében az egyletek jegyzékével. — A politikai mozgalom történetére alapvető feldolgozás, az előzményekre is kitekintő alapos elemzéssel: Nemes; összefoglalása: 6'. Vincze 1963, és uő., A hűtlcnségi per. Bp. 1971. la A kor

pest-budai kultúrájának történetéről ínég annyi összefoglaló ábrázolással sem rendelkezünk, mint a fejlődés más területéről. Összefoglalások legfeljebb a kultúra egyes ágazatait illetőleg találhatók. Szerencsére kiindulásul Palugyay és Haeufler II. igen részletesen és sokoldalúan, adatgazdagon ismertetik az 1850-es évek legelején létező, ill. meginduló kulturális élet minden eredményét, intézményeit is. Valamennyi, külön nem hivatkozott, 1850 körüli adat tőlük származik. — Ezen túl egyetemekre: PPTE; tudományos társulatokra: Légrády 1874, SHF 1875. 11 -23 (1873-ra vonatkozóan). — Nyomdákról: Kam. Jel. 1860 — 62. 103 — 107, Kézmű- és gyáripar 388 — 392, és III. rész (Táblás Kimutatás) 314 — 323: tételes felsorolás, részletes adatokkal; SHF 1876. 121. Könyvkiadás adataira: Kam. Jel. 1860 — 62. 158 — 164; lapkiadásra: Dezsényi —Nemes 125 — 154, Wildner, StK 88/1. 42, 83 —85; az újszlovák iskolára ós sajtójára: Sziklay László, A szlovák irodalom története. Bp. 1962, 391 — 392, 423 — 424. Az irodalmi termés számszerű megoszlására:Szinnyei 1939; az irodalom életérzésére: MIT IV.; a városi tematikára: Szinnyei 1939; munkástémákra még ezenkívül: Geréb László, Munkásélet és munkásmozgalom a magyar irodalomban 1867 — 1872. Bp. 1959. — Zenére: a Nemzeti Színház operai szakának sikerdarabjai: StK 7. 215 — 220, és SHF 1875. 110-113 (1871-74-ről); a Nemzeti Színház zenei programjáról : Pukánszkyné 207 — 230; a filharmonikusokra: Isoz 1903, a kor zeneműkiadói viszonyaira ós a Rózsa völgyi-cégre: uő. 1973. — Képzőművészetre általában: Lyka 1942, a VU-idézet: VÜ 1854. 170; a Múzeum képtárának részletes leírása: Hevesi 154 —163; az Esterházy-képtáró uo. 188 — 205. Szmházra: a Nemzetit tekintve: Pukánszkyné 177-206, 230-273; Molnár György színházára: Mályuszné, THAI XIII.; a színdarabok megoszlására a Nemzeti műsorán 1871/72 —1873/74: StK 7. 215-220, SHE 1875. 110-113; a fővárosi színházi élet elmagyarosodására: Mályuszné, TBM XV. — Oktatásügyre: Wildner 88/1. 77 — 79; Havas István, Budapest községi oktatásügyének vázlatos története I. Bp. 1913 (elemi iskolák számára is); a tanköteles gyermekek 1872. évi összenása: StK 7. 209 - 212; az iskolaügy fejlődésére alapvető számszerű adatokkal és az intézmények részletes ismertetésével: StK 9; a reáliskolákra: 75 Eötvös 25—41; Kereskedelmi Akadémiára: Pólya 1886, 454 — 465, és Kam. Jel. 1860-62. 205-210, valamint 50 Kerak; polgári iskolákra: StK 38; analfabetizmusra 1870-ben: StK 7. XI. egész Budapestre városrészenkénti bontásban; Pestre további részletezés: StK 4. Pest város iskolafejlesztő politikájára: StK 9; az iskolák laicizálására vonatkozó közgyűlési határozatok uo. 115 — 119, 124. passim. — Magyarosodásra: Körösi, Magyarosodás (benne kiemelve a zsidóság induló magyarosodása), és Mályuszné, TBMXV. finom fejtegetésekkel; német tanárok importjára (ós magyarul nem tudván elbocsátásukra 1860 után) 75 Eötvös 36.; az adminisztráció magyai'osítására: Wildner, StK 88/1. 15. 20 A

városépítésre itt is alapvető: Preisich I —II. és Siklóssy, valamint a szövegben idézett törvények.