Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

EPILÓGUS

III. PEST-BUDA, MAGYARORSZÁG LEGNÉPESEBB VÁROSA 185-189 A népességszám növekedése és a bevándorlás forrásai (185) — A demográfiai szerkezet és a halandóság (187) — A népességszám alakulása az elővárosi övezetben (188) IV. PEST-BUDA, * h v ' MAGYARORSZÁG LEGVÁROSIASABB VÁROSA 191-217 1. A VÁROSSZERKEZET ÉS A VÁROSKÉP 192-203 Az építésügy hatósági szervezete (192) — Újjáépítés és a városszerkezet új elemei (193) — A városépítés számszerű eredményei (194) — A városkép változásai (196) 2. MŰSZAKI ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI URBANIZÁCIÓ 203 211 A gázvilágítás (204) — Vízvezeték és csatornázás (204) — Az útburkolás és a tömegközlekedés (205) — A közegészségügy alakulása (207) — A Közvágóhíd (209) — A tűzvédelem (209) 3. A VÁROSKÖRNYÉK: PARASZTFALVAK ÉS TELEPEK 211 217 Az üdülőövezet (212) — Újpest (213) — A dél-pesti telepek (214) — A Rákos-vidék parasztfalvai (216) — A délpesti és dél-budai falvak és mezővárosok (216) V. PEST-BUDA, MAGYARORSZÁG LEGPOLGÁRIBB TÁRSADALMA VI, PEST-BUDA, MAGYARORSZÁG POLITIKAI KÖZPONTJA 219-246 1. A POLGÁRSÁG ÁTALAKULÁSA 219-226 Választójogosultak és legnagyobb adózók (219) — A nagypolgárság rétegei (221) — Az ingatlantulajdonos arisztokrácia és a dzsentri (223) — Az egységes nagypolgárság kezdetei (225) 2. A KISPOLGÁROSODÁS 226-231 A kispolgárság létszáma (226) — A kisiparos útjának beszűkülése (227) — A kiskereskedelem és a vendéglátóipar a kispolgárosodás folyamatában (228) — A kishivatalnokság (229) 3. A PROLETARIÁTUS 231-239 Szolgák és napszámosok (231) — Az ipari munkásság főbb csoportjai (234) — Az ipari munkásság helyi alapjai (235) — Az ipari munkásság és a bevándorlás (235) — Â munkabérek — és a rétegeződés meggyorsulása (236) — Bérek és árak: a megélhetés költségei (238) 4. A VÁROS MAGYAROSODÁSA 239-241 5. A TÁRSADALOM A VÁROS TÉRKÉPÉN 241-246 A vagyon és a műveltség szerint (241) — A foglalkozás szerint (243) — A lakásviszonyok kerületi jellegzetességei (243) — Az egészségügyi viszonyok kerületi jellemzői (244) — A budapesti társadalom polarizálódása (245) VII. A BUDAPESTI MUNKÁSMOZGALOM KEZDETEI Pest-Buda az abszolutizmus és a központosítás ellen (248) — A városigazgatás változásai (251) — A politikai magatartás átalakulása (253) — A koronázás (256) — A képviselőválasztások (256) — A városgazdaság és az ügyvitel (259) — A várospolitika első kérdőjelei (260) — A városegyesítés felé (261) A munkásmozgalom előfeltételei Pest-Budán (265) — A munkásság szervezkedése az abszolutizmus idején (266) — A szocialista munkásszervezkedés kezdetei (267) — Az Általános Munkásegylet megalakulása és első sikerei (269) — Harc az egységes munkásszervezetért (271) — A főváros első nagy munkásmegmozdulásai (272) — Szakegyletek és munkássajtó (272) — A hűtlenségi per ós az első pártalapítási kísérlet (273) 247-264 265-275