Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

EPILÓGUS

(9C) - Újrakezdődő újoncozás (96) — A regi iitra viszszatérő nemzetőrség (97) — Újjáépítés (97) — A megélhetési nehézségek további öregbedóse (98) — Kolerajárvány (98) — A forradalom vezérkarának visszaköltözése Pestre (98) — Városszépészeti tervkovácsolások (99) — Bonyodalmak a testvér-városok vezetése körül (100) — Az első városegyesítő rendelet (101) 4. A SZABAD BUDAPEST UTOLSÓ NAPJAI 101 — 104 Tömeges népfelkelés meghirdetése (101) — Kormányközlemény Budapest lehetséges kiürítéséről (102) — Pénzügyi zűrzavar (103) — A legtovább kitartó pestiek (104) JEGYZETEK 105-116 Vörös Károly : PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849-1873 BEVEZETÉS 1 19 I. PEST-BUDA HANYATLÁSA 121 133 A városok katonai megszállása (121) — A megtorlás (124) Pest-Buda a birodalom új szervezetéljen (126) A városigazgatás átalakulása (127) — Igazságszolgáltatás és államrendőrség (130) — A pénzügyek (130) — A városigazgatás apparátusa (133) II. PEST-BUDA EMELKEDÉSE: A VÁROS MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI KÖZPONTJÁVÁ VÁLIK 135-184 1. PKST-IU'DA. AIA( !YAliOlíSZÁG KÖZLEKEDÉSI KÖZPONTJA 136-141 A dunai hajózás fellendülése: a gőzhajózás (136) — A vasúthálózat összpontosulása (138) — Országutak központja (140) — A távíróhálózat központja (140) 2. PEST-BUDA, MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB ÁRUPIACA 141-155 A kereskedés polgári szabályozása (141) — Az áruforgalom megnövekedése és összetevői (142) — A gabonakereskedelem kiszélesedése (143) — Egyéb nyerstermények és állatok kereskedelme (145) — A fa- és a vaskereskedelem (146) — A kézműáru-kereskedelem pest-budai központja (147) A kereskedelem intézményeinek modernizálása (149) — A Pesti Lloyd Társulat (150) — Az Áru- és Értéktőzsde (151) — Pest-Buda kereskedelme a hetvenes évek elején (153) 3. PEST-BUDA, MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB HITELPIACA 155-161 A pesti hitelélet válsága és a Kereskedelmi Bank (155) -A pest-budai hitelügy erősödése (156) — A Gründerzeit sodrában (158) — Spekuláció ós összeomlás (160) 4. PEST-BUDA, MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB IPARVÁROSA Kereskedelmi tőkefelhalmozás és iparfejlesztés (161) — A reformkori gyáripari kezdemények továbbélése (162) — A gyáripari szerkezet kezdődő átalakulása (164) — Az élelmiszeripar (165) — A vas-, fém- ós gépipar (167) -Az építőanyag-ipar (169) — Egyéb gyáripari ágazatok (170) - Pest-Buda az oiszág és a birodalom gyáriparában (171) 5. PEST-BUDA KISIPARA ÉS KISKERESKEDELME A céhszervezet felbomlása (172) — A kisipari fejlődós méretei és tendenciái (173) — A kisiparosság vagyoni differenciálódása (174) — A kisipari árutermelés lehanyatlása (175) — A kiskereskedelem (176) — A vendéglátóipar (179) — A céhrendszer felszámolása: az 1872. évi ipartörvény (181) 6. PEST-BUDA ÉS KÖRNYÉKE MEZŐGAZDASÁGA Földművelés és szőlőgazdaság (182) — Állattartás (183) 161-172 172-182 182-184