Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

lalkozás szerinti megoszlás), és Pikier 1911 már idézett adatai adnak alapot. A halandóság kerületi megoszlására: 40Bp (Pikier) 139, 141; a városrészek különbözőségére utaló idézet Bákosi Jenőtől : OMM IX. 174. Az elővárosi övezet struktúrájának területi eloszlására: Thirring, StK 89/1. Vö. még Gergely András, Települések, lakások és lakóik a századforduló Magyarországán. TSz 1971. 3—4. sz. 17 A kerületek közgyűlési képviselői

helyeinek változására: BpStÉk, 1904-től Guthi is. Budapest országgyűlési képviselőválasztói eredményeire a szavazatok és így a részvétel arányainak is számszerű kimutatásával: Jacoby. Az új várospolitikai csoportosulások kiterjedését kerületi szervezeteiknek a BpCLj köteteiből nyomon követhető kiépülésén mérhetjük; jellegüket többek között a Guthi egyes köteteiben és Szilágyi H. 209 — 213. lapokon elhelyezett ismertetőikből láthatjuk; szerepüket mint a pártkasszát gazdagító kártyabarlangokét leplezi Tábori Kornél, A kártyázó Budapest. Bp. 1912, ós uő.: Baccarat. Fővárosi és vidéki klubok rejtelmei. Bp. 1912. Az 1905- 1906. évi kormányzati válság városházi eseményeire s az utána következő zavaros koalíciós időkre is: Szilágyi H. 5 — 7, 15—19, valamint Harrer 1968, főleg 95 — 102; újabban Szőcs Sebestyén kitűnő tanulmánya (Budapest Székesfőváros részvétele az 1905 —1906. évi nemzeti ellenállásban), kitérve a politikai csoportosulások előzményeire és főbb szereplőire is (sajtó alatt). Pest megyének a városházát is némileg befolyásoló ellenzéki állásfoglalására: Horváth József, Az 1905 — 06. évi vármegyei ellenállás története. Bp. 1907. (törvényhatóságonként haladva): a függetlenségi párt szempontjából Pest megyét nagyon megdicséri, Budapestet rendkívül elmarasztalja. Bárczy életrajza: Guthi 1907 — 09; szép portréja: Harrer 1968, 103 — 106. A fővárosi törvény revíziójának korábbi elképzeléseire: Guthi 1904, LXIY LXVI (Rónyi Dezső); Bárczy 1906. évi bemutatkozó beszéde: Szilágyi H. 7 — 8; részletesebben kifejtett programja: FK 1907. 522-529, az 523. lapon kitérve a fel nem használt korábbi lehetőségekre. Heltai Ferenc javaslata: Heltai. A fővárosi törvény módosítására kiküldött 30-as bizottság javaslatai: Szilágyi H. 51-52, 40Bp (Márher) 173-180. A központi városigazgatás szervezeti modernizálására jó leírás: 40Bp (Márher) 172 — 184; sajátlag a Bárczy-korszak törekvéseire és eredményeire sikerült összefoglalás (az apparátus ügyköreinek rendjében) : Guthi 1913 — 1915, 13 — 109. Az 1911. évi javaslatok (központi igazgatás átszervezése, illetmónyrendezés) sora: FK 82. sz. I —II. sz. melléklet; a státusrendezés előtörténete és lebonyolítása: 40 Bp (Márher 195 — 227, kitérve az új nyugdíjrendszerre is, valamint Szilágyi 92 — 96. A községesítésekre és indokaikra világos összefoglalás: 40 Bp (Bäsch) főleg 573 — 582, és a közólelmezóshez kapcsolódó községi vállalkozásokat ismertetve: 40Bp (Sidó) 602 -610. Gázra és villanyra: Básztor, A közvilágításra, villamosra: Szilágyi H. 74 — 79; az így községesített ágazatok rendszeres felsorolása: BpStÉk XI. 369—371; ismertetésük: Szilágyi H. 169 -190, a fővárosi részvónytöbbsógü vállalatokra: uo. 193 — 198. A kislakásokra és általában a szociálpolitikára teljes és rendszeres összeállítás: 40Bp (Bolgár); az építkezések modern stílusára: Kabdebó. Iskolaépítésekre és általában kultúrpolitikára öszszefoglalóan: 40Bp (Miklós) (továbbiak kibontása a 19. sz. jegyzetben). A lokálpatriotizmus hiányáról Vázsonyi panasza 1911-ben: Vázsonyi I. 421 — 422; a lagúnáról uő. 1901-ben: uo. I. 1.61 — 162; Molnár Ferenc véleménye: FK 1913. 2859-60 (felszólalása a 40 éves jubileumi közgyűlésen, szellemes bemutatásával a fővárosellenesség különféle jellegzetes tíj)usainak).—A városi gazdálkodásra: Bjo4Ó (Rácz) megfelelő részei, a kölcsönök történetének összefoglalásával 1912 Végéig; a külföldi kölcsönökre alapvető adatok rendszeres csojiortosításban: Gárdonyi Albert (összeáll.), A székesfőváros kölcsönügyeire vonatkozó okmányok gyűjteménye I. Külföldi kölcsönök. Bp. 1923; az 1913. éviekre: Szilágyi H. 113. A kibontakozó pénzügyi bajokra: Guthi 1904, LXXVII — LXXXII (Vaszilievits János), még világosabban a Budapest városfejlesztéséről szóló 1908. évi XLVHI. tc. miniszteri indokolása: MT 1908. (szemelvényesen FBM II. 69 — 72). A magyar városok kölcsöneinek 1908. évi állagára összehasonlításként Budapestéhez: MVStÉk 600-620. — Nagy-Budapestre: Bárczy —Harrer és Bene, VSz; Bárczy ós Budapest szerepére a magyar városok szervezkedésében: Harrer 1968, 175 — 185, 189 —194, valamint a Magyar Városok Országos Kongresszusának iratai II-III. köt. 18 A kor

budapesti munkásmozgalmának történetéhez országos és nemzetközi háttérként és összefoglalásként: MFMMT I. 45-93; legteljesebb forrásösszeállítás ugyancsak országos beágyazásban ós gondos kronológiával: MMTVD II—IV/A. köt., valamint a budapesti rendőrfőkapitányság által 1894-től kezdve a Jelentés a Budapest fő- és székvárosi Államrendőrség működéséről, keretében, majd 1902-től A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak cím alatt külön kiadványban évenként összeállított ós közzétett, a munkásmozgalom külső eseményeit ós nyilvános megmozdulásait éppúgy, mint a sztrájkokat is országosan alapos figyelemmel kísérő összeállítás, benne a pártórtekezletek, pártkongresszusok teljes elhangzott anyagával s a mozgalom főbb statisztikai adataival (taglétszám, pártadóbevétel stb.). Valamennyi, forrását illetőleg külön meg nem jelölt leírásunk, idézetünk akár politikai, akár gazdasági mozgalomra utal is, e két, szigorúan időrendbe szerkesztett kiadványból származik. — Ezen túl, a budapesti munkásszervezetek ós tagságuk számáról, anyagi ügyeiről: BpStÉk IV—Xl. (1901 — 1912) adnak sokoldalú számadatokat; uo. az ipari sztrájkok és kizárások adatai is; utóbbiakra az iparhatósági működést ismertető fejezetekben is kaphatunk adatokat (így az 1 !)08 -1912. évieket a BpStÉk XI. 295 alapján). A hivatalos sztrájkstatisztika megbízhatóságáról Varga Jenő kételyei: Drágaság 260 — 264, ám a nagy sztrájkok mögöttes területére, a munkásosztályban csendben érlelődő feszültségekre ezeknél jobb adatszerű forrásunk nincsen. — A MSzDP politikájának értékelésére: Nemes Dezső, Az ellenzék a MSzDP-ben a századfordulón. PtK (1972) 4. és uő.: A MSzDP választójogi harca 1911 — 1913-ban. Uo. (1973) 1.; újabban : Mucsi. 44 — 45. — A részletkérdések közül párt és szakszervezet kapcsolatára: Kabos Ernő, A MSzDP és a szakszervezetek kapcsolata 1890 — 1918. Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéből. Bp. 1969, 59 — 127; a vérvörös csütörtökre: Erényi Tibor, A Vérvörös Csütörtök. Bp. 1955, újabban: Bemete lAszló, Barrikádok Budapest utcáin. Bp. 1973. A MSzDP várospolitikájára a Szántó-féle várospolitikai program: Népszava 1909. dec. 15.; az 1914-re kidolgozott Ladányi-féle program: Községi Munkás 1918. 4., 5. sz.; a lakómozgahnakra és sztrájkokra többek között: Ferenczi, VSz 1913 (szemelvényesen: FBM II. 247-249. is), valamint uő., Községi lakásos telekpolitika. Bp. 1910 (első részében nemzetközi összehasonlításokkal és a fővárosi kislakás akció kezdeteinek leírásával). A munkásmozgalom elhelyezkedését Budapest térképén a BpLex részint a munkáspártok országos rendezvényeinek színhelyeiről, részint a jelesebb sztrájktanyákról, sególyegyletek, szakszervezetek központjairól közölt adatai alapján vázoltuk fel. A tüntetési négyszög áthelyeződéséről: VU névtelen cikkírója (1908, 789); az útvonalak a tüntetésekről szóló s a hivatkozott kiadványokban megtalálható beszámolókból részletesen