Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

vezettek. A világháború Budapestjének története a városnak éppen leglényegesebb központi funkcióiban jórészt szerves és végsőkig felfokozott erővel vitt folytatása a város korábbi szerepének ha már nem is csak a tőkés gazdaság, hanem a háború igényei által teremtett, minden előzőnél kiterjedtebb körű, a városfejlődés minden területét érintő és súlyosan befolyások') új, sokkalta keményebb törvények keretei között és szabályai szerint. A világháború négy esztendeje a városfejlődésnek továbbra is alapját képező gazdasági életnek a városban képviselt minden területén a meglevő vagy a háború által megteremtett lehetőségek maximális igénybevételét, kihasználását hozta magával. A Budapesten összpontosult vasúthákózat a hadsereg mennyiségileg már megállapíthatatlan méretű katona- és hadianyag-szállításainak áll szolgálatába, ráadásul a háborúban mozgékonyabbá vált társadalom e négy év alatt csak az államvasutak budapesti pályaudvarainak személvforgalmát másfélszeresére, az 1914. évi 13-ról 1918-ra már 20 millió utasra emelte — jóllehet főleg 1917-től, a szénmegtakarítás céljából, a polgári forgalmat már a békebelinek 52%-ára korlátozzák, ami a még közlekedő szerelvények egyre zsúfoltabbá válását jelenti. A háború során a Balkánon Szerbia és Románia meghódítása a budapesti üzleti körök előtt ismét aktuálissá teszi egy nagy csepeli kikötő mielőbbi felépítésének tervét az e területekről immár Budapest érdekeinek megfelelően beáramló vagy oda kiszállítható áruk fogadására. A főváros ennek költségeit jelentős részben már 1914-ben elvállalta, s miután 1916-ban a Kereskedelemügyi Minisztérium e feltételeket elfogadva a munkálatok jelentős részét magára vállalta, 1918 márciusában a főváros közgyűlése már nagy optimizmussal 2 millió koronát szavaz meg az építkezés mielőbbi megkezdéséhez, melytől még egyszer Budapest régi, dunai kereskedővárosi ragyogásának feléledését várják. Ha ezek az elképzelések már nem valósulnak is meg — hiszen e munkák tényleges megkezdésérc már az összeomlás után, november 15-én fog sor kerülni -, kétségtelen, hogy még nagyobbra növekszik Budapestnek mint az országos távközlési hálózat központjának jelentősége, kivált azután, hogy a Balkánon Bulgária és Törökország is a központi hatalmak oldalán lép háborúba. A központi hatalmak Konstantinápollyal való gyors és biztonságos híradókapcsolatának megteremtésére már a háború első hónapjaiban ugyancsak Csepelen épül fel az akkor még nagy teljesítményűnek számító katonai szikratávíró-állomás 120 m magas antennájával, mely a háború egész tartama alatt kifogástalanul A hadigazdaság központja 384. Harci jelvényárus 385. A ruhaosztás