Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

VIII. BUDAPEST A VILÁGHÁBORÚBAN A dualizmus korának budapesti városfejlődése 1914 júliusának végén így érkezett el az első világháború küszöbére. Városfejlődés és világháború természetesen csak igen távolról és rengeteg áttételen át függ össze egymással; kétségtelen azonban, hogy a háborút kirobbantó európai feszültség tényezői között a Monarchia balkáni hegemóniára irányuló törekvéseinek komplexusában megvolt a maga helye és szerepe annak a gyors és terjeszkedésében jórészt éppen a Balkán felé irányuló magyarországi tőkés fejlődésnek is, melynek egyik szervezője és végig haszonélvezője is a budapesti városfejlődés volt. Hozzávéve ehhez e városfejlődésnek azt a Magyarországon belüli hatását is, mely a nemzetiségi mozgalmak centrifugális, ugyanakkor a magyarországi gazdaságon keresztül az államterületet jelentős erővel egységbe szervező főváros centripetális törekvéseinek már szinte a kiegyezés óta egyre élesedő konfliktusa révén jelentősen hozzájárult az egész Monarchia válságát előidéző belső feszültség további kiélezéséhez; nyilvánvaló, hogy a világháború a maga Budapest számára kiosztott új, sajátos központi funkcióival nem egyszerűen egy attól teljesen független tényezőnek mintegy véletlen benyúlását jelentette a városfejlődés különben más vágányokon futó menetébe, hanem egy határig szervesen bele is illeszkedett abba. Magyarázva és érthetővé téve ezáltal egyrészt Budapestnek az e háborús funkciók ellátásában kifejtett szívós és sokáig nem is sikertelen erőfeszítéseit, de azt is, ahogy ezek végül is a város belső társadalmi ellentéteinek két forradalomba torkolló kiélesedéséhez 381. „Éljen a háború!" Tüntetés a Népszínház utcában