Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

önállósodott, művelt, a polgári kultúrának immár nemcsak kiteljesedettségét, hanem válságát és útkeresését is érzékelni képes városi polgárság legjobb produkcióiban erősen értelmiségi ízű, részben a Thália örökébe lépő modern művész-színházává alakul át. Megfelelően ugyanis annak a folyamatnak, mely a város társadalmába e korszakban már egyfajta türelmetlen, a fennálló viszonyokkal elégedetlen, radikális, de még keskeny értelmiségi -alkalmazotti réteg belépését is magával hozza, megszaporodnak a különböző művész-színpadi kísérletek. Társadalmi bázisuknak megfelelően kis társulatok ezek, olykor állandó színpadjuk sincs — s a világ színműirodalmának új útjaiban megnyilvánuló új művészi és politikai magatartások adekvát színpadi kifejezésére törekednek. így lép színre mindenekelőtt a műsorpolitikájában legradikálisabb Thália Társaság (1904—1909), majd 1909- 1912-ben a munkájában a naturalizmus továbbvitelét célzó, a Várszínházban, az Urániában és a Zeneakadémia kistermében váltogatva fellépő Kamarajátékok, 1912-ben pedig az Új Színpad — és egy nagy tehetségű, a modern színpadi törekvések iránt különösen fogékony rendező, Hevesi Sándor. De a színház igénye ugyanakkor már, az ízlésbeli urbanizálódás terjedésére is jellemzően, egyre táguló körökben megjelenik a perifériákon is: 1897-re megnyitja kapuit az Óbudai Kisfaludy Színház (ha állandó csődjei az igény lokálisan meglehetősen gyenge, a színvonalat illetően azonban a gyenge társulatokénál magasabb voltára utalnak is); ugyanebben az évben Újpesten állandó szervezetű műkedvelő színészi kör létesül, jóllehet az időnként itt fellépő hivatásos társulatok is csak nehezen tartják fenn magukat a városban. 1909-re immár kőszínházzá átépülve és Budapesti Színház néven — teljesen áttér a magyar nyelvre az egykori Városligeti Színkör, miközben 1905-re Újpesten felépül a szegényes és kezdetleges, de mégis állandó Eden Színház. Csakhamar csődbejutva, 1911-től Újpesti Népszínházként fog működni, pesti színészeket hozva 366. A Vígszínház (Ferdinand Fellner -Hermann Helmer) 367. Az egykori Kisfaludy Színház Óbudán (Bernthal és Bauer)