Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

355. Kuzsinszky Bálint, a Fővárosi Múzeum igazgatója 356. Készlet a Fővárosi Múzeum 1907-ben megnyitott első állandó kiállításáról a lebontott fővárosi épületek makettjeivel; középen az Újépület, mögötte a régi Városháza, jobbra a Belváros egyik lebontott részlete látható ban közel félmillió, az Akadémia könyvtárában is csaknem 200 ezer kötet várja az olvasókat. Az 1896-ban jelentősebbként felsorolt további négy könyvtár (az Országgyűlés, a Statisztikai Hivatal, a Műegyetem és a Természettudományi Társulat könyvtárai) akkor összesen kb. 180 ezer kötetet számláló állománya 1912-re 300 ezerre emelkedik. Budapesten 1912-ben a fentieken kívül még további 28 intézmény rendelkezik 10 ezernél több, összesen 570 ezer kötettel (1896-ban az ilyen könyvtárak száma még csak 19 volt, állományuk összesen 460 ezer kötet). Mellettük további immár 100 ezer kötettel szerepel az 1904 óta önálló Fővárosi Könyvtár (ennek működésére még visszatérünk). S ha hozzátesszük, hogy mindezen könyvtárak közül egyetlen egy sem — de egyáltalán, a főváros 1912-ben nyilvántartott könyvtárai közül is csupán alig 3--4 — az 1896 utáni, korunkhoz kapcsolódó alapítás, megállapítható, hogy a könyvtári kultúrát illetően nemcsak egyszerű mennyiségi növekedéssel állunk szemben. Míg ui. részint, megfelelően a társadalom differenciálódásának, megnő a közepes könyvtárak száma (itt is elsősorban az egyetemi, a múzeumi és a tudományos intézeti könyvtárak állománya erősödik), fokozódik a könyvanyag koncentrációja is a legnagyobb könyvtárakban. Mindez az állomány felfrissülését is mutatja az utóbbi évtizedek nemcsak hazai, de egyre inkább külföldi könyvtermésével is — e szempontból külön aláhúzva a Fővárosi Könyvtár jelentőségét. Közkönyvtárainak kötetszámát tekintve Budapest messze megelőzi Magyarország összes városát, hiszen 1908-ban 100 ezer kötetnél nagyobb állományt csak Kolozsvárott, Pozsonyban, Esztergomban, Szegeden és Nagyszebenben lehet találni, de 100 ezernél több kötetet ezek közül is csak három könyvtár tartalmaz: Esztergomban a Főszékesegyházi Könyvtár, Kolozsvárott az Erdélyi Múzeum és Nagyszebenben a Bruckenthalgyűjtemény könyvtárai. Budapest országosan kiemelkedő jelentősége és előnye a tájékozódni kívánó ember szempontjából ezeknek az összehasonlításoknak tükrében válik világossá - még akkor is, ha Szabó Ervin 1910-ből származó kemény bírálata e könyvtári viszonyoknak még Bécshez képest is súlyos mennyiségi és minőségi elmaradására mutat rá. Budapest közgyűjteményeinek sorába azonban korszakunkban két újabb, már sajátlagosan fővárosi fenntartású intézmény is belép, jeleként részint a város tovább növekvő, táguló érdeklődésének immár nemcsak a római elődök, de saját múltja iránt is, részint a városigazgatás saját munkájának fokozott tudományos-szakmai megalapozását és lakosai általános művelődésének elő-A főváros múzeuma, levéltára és könyvtára