Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

340. A Szociáldemokrata Párt vezetősége és a Népszava'szerkesztősége 1910 —12-ben. Balról jobbra: Weltner Jakab, Farkas Antal, Várnai Dániel (áll), Bresztovszky Ernő, Haász Kálmán, Bokányi Dezső, Révész Mihály (áll), Csizmadia Sándor, Schöner Dezső, Kunfi Zsigmond (áll), Garami Ernő külön a nőkre és az ifjénnunkásokra kiterjedő szervezést is igénylő új szervezeti szabályzat kimondja, hogy a helyi szervezetek a helyi ipari szabadszervezetek (tehát a szakszervezeteknek már nem szakmai, hanem politikai profilú szervei), a pártszervezetek és a választókerületek (utóbbiakra még visszatérünk) küldötteiből választják a bizalmi férfiak testületét. Budapesten ebbe a testületbe minden legalább 50 pártadót fizető tagú szervezet egy, ezenkívül minden városi választókerület is egy küldöttet választ; az 500 pártadót fizető tagnál népesebb szervezetek 500 tagonként egy-egy további küldöttet is delegálhatnak. A szabályzat jól érzékelteti Budapest séilyát és jelentőségét azzal, hogy míg a vidék helyi mozgalmát a bizalmi férfi-testületek által választott helyi végrehajtó bizottságok vezetik, addig Budapesten ezt a feladatkört, a bizalmi testülettel együtt, közvetlenül a pártvezetőség látja el. E vezetőtestület havonként egyszer, Budapesten azonban már tíz szervezet kívánságára bármikor is összehívandó. A területi helyi szervezeteket a szabályzat rugalmas módon, megfelelően a politikai harcok központjába állított választójogi küzdelem igényeinek s ennek során reális területszervezési elveket is követve , le- és felfelé egyszerre fejlesztette tovább, bevezetve a helyi szerveknek egy magasabb, a választókerület szerinti, ill. ha egy helyi szervezetet alkotó városban több országgyűlési képviselő választókerület is van, úgy a városnál alacsonyabb fokú, ún. választókerületi szervekbe való összefogását, ill. ilyenekbe történő szervezését. Budapesten, ahol ez a szervezés végül is szentesítette a már korábban kialakult, a város közigazgatási kerületeivel azonos választókerületek szerinti pártszervezeti kerületeket, az egyes választókerületek vezetősége a kerületre jutó párttagság által választott hét tagból áll: ezek közül kerületenként kettőtkettőt egy fővárosi végrehajtó bizottságba választanak, „melynek feladata akciót kezdeményezni és végrehajtani a pártvezetőség által hozzáutalt ügyekben, úgymint a községi politika, lakás- és élelmiszeruzsora és a házi agitáció egységes kiépítése érdekében"; ez a szervezeti forma tehát majd a párt sajátosan budapesti várospolitikai törekvéseit van hivatva megalapozni. A fővárosi munkásságnak különben a pártadót illetőleg is a vidéktől eltérő kötelezettségei vannak: az országos heti 4 filléres személyi pótadón túl a fővárosi szervezetek taglétszámuknak megfelelően külön, szervezetenkénti adót is fizetnek, mégpedig 50 tagig havi 1, de 500 1000