Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

dékossá válást észlelhetjük — erősödő tendenciával ugyanakkor az államigazgatás különböző szféráiban való elhelyezkedés felé is. Az értelmiségi jellegű foglalkozásokból indult 74 ós a keres­kedelemből indult 45 új nemes (a csoportnak több mint fele) közül eredeti pozíciójában összesen csak 74 marad meg: 22 a kereskedelemben, 54 az értelmiségi foglalkozásban — míg a bankélet­ben tevékeny 36 személy száma 51-re emelkedik. Persze ezen a szinten az egyes ágazatokban elfoglalt pozíciók már szorosan összefonódnak egymással, függetlenül attól, hogy betöltőik zsidók-e vagy sem. Példák bőven idézhetők minden oldalról. A kevéssé ismert és nem is túl jelentős Silberberg Károly pl. a Magyar Kereskedelmi Hitelbank Rt. alelnöke, két takarókpénztárnak igazgatósági, egy harmadiknak (a tekintélyes Belvárosi Takaréknak) felügyelőbizottsági tagja de emellett árubizományos nagykereskedő ésegy gyár vezérképviselője, igazgatósági tag a Budapest Újpest—Rákospalotai Villamosvasút­nál, és három értékes bérháza is van. A már említett Belvárosi Takarék két alelnöke közül Wag­ner Géza jónevű ügyvéd, 71 angyalföldi ingatlannal és egy a Baross utca és Üllői út közötti nagy bérházkomplexussal — ezenkívül felügyelője a budapesti evangélikus egyháznak. Testvé­rei között részint egy vegyészeti gyár és egy műmalom tulajdonost, részint egy jónevű építészt látunk, valamint egy háztulajdonost; ez persze nem azt jelenti, mintha a többi testvérnek nem lenne ingatlana, hiszen a Wagnerek kezén együtt most már 95 ingatlan található. - A má­sik alelnök, Bachruch Károly, Váci utcai dúsgazdag ékszerész és ezüstáru-gyáros, udvari és kamarai szállító, udvari tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja, 9 belterületi bérház és egy Szabolcs megyei földbirtok tulajdonosa, 1922-től majd gróf Széchenyi Bálintnak (a tűzoltó Széchenyi Ödön fiának) apósa — és ehhez méltóan: 1906 óta ,,királykúti" előnévvel magyar nemes. Nem kevésbé jellemző az érdekkörök összefonódására hatvani Deutsch Sándor báró példája: korunkra az egykori terménykereskedő cég már a hazai cukoripar ura lesz; a báró azonban emellett alelnöke a Hazai Banknak és igazgatósági tagja a Pesti Hazai Takarékpénztárnak, mely 1894-ben, mint emlékezhetünk, osztrák tőkésekkel együttműködve a Hazai Bankot alapí­totta. E bank igazgatóságában a természetszerűen bentlevő hatvani Deutsch mellett a kapcso­latok és érdekek összefonódásának további példájaként az élcsoport tagjai közül ott látjuk az 1909-ben „enyedi" előnévvel nemesített Aich Ferencet, a Magyar Serfőzők Országos Egyesüle­tének elnökét, több sörgyári részvénytársaság igazgatósági tagját és a sörgyáros ifj. Haggen­macher Henrik apósát. De itt van Baumgarten Lajos, a bank későbbi igazgatója; apja még az Erzsébet Gőzmalom alapítói között szerepel, ő maga a Hazai Bankon kívül több más, a bank által alapított ipari részvénytársaságnak is igazgatósági tagja, az Aradi u. 16., a Baross tér 4 5., a József krt. 36. és a Ferenc krt. 39. sz. alatti bérházak tulajdonosa. Az igazgatóságban az él­csoport tagjai még Chorin Ferenc, valamint Hajós József (az alapító Pesti Hazai Takarékpénz­tár elnöke), Kelemen Gyula (ügyvezető igazgató), Szerb György udvari tanácsos, ügyvéd, a Pesti Hazai igazgatósági tagja, ós végül Szitányi Ödön, egyszersmind a bank vezérigazgatója és még további két vizsgálandó nagybank vezetőségének tagja, a Szentkirályi u. 6. sz. ház tulaj­donosa. Ő a reformkor nagy és korunkban is tovább élő bankárcsaládjából, az 1825-ben szitányi előnévvel megnemesített Ullmanoktól származik, a Széchenyi-kortárs Ullmann Mór unokája. Az élcsoport tagja még az igazgatóságban Végh Artúr. — A felügyelő bizottságban emőkei Emich Gusztáv udvari tanácsos, az Athenaeum nyomda- és kiadóvállalat elnöke, házak tulaj­donosa a mai Belgrád rakparton, ill. a Makarenko utcában, valamint Kléh László ügyvéd, a Pesti Hazainak is igazgatósági tagja, a Kálvin tér 3. sz. alatti ház tulajdonosa képviseli az él­csoportot. Kléh különben Kléh Istvánnak, a Pesti Hazai elnökének testvére. S az élcsoport tagja Szécsi Pál, Kelemen mellett a másik ügyvivő igazgató; az élcsoportba nem tartozó Kálmán testvérével együtt a Lehel utca 31, Aréna (ma Dózsa György) út 132. és 134., Pollák Gyulával együtt pedig a Csengery utca 4/a, a Hungária krt. 285 -287. és a Százados úti 44. sz. alatti ingatlan tulajdonosa. Ingatlan, gyáripar és bank e leggazdagabbak személyében ós kapcsolataiban megtestesülő összefonódására még számos példát idézhetünk: Weiss Mannfrédnek és testvérének, Berchtold­nak, a csepeli óriási gyártelep tulajdonosainak 24 igen értékes belterületi bérházra kiterjedő birtoklását vagy báró Kornfeld Pálnak, a Hitelbank alelnöke fiáiiak vezérigazgató-helyettesi pozícióját a bank tulajdonába került Ganz-gyárban; esetei Herzog Péter báró terménykereske­dőt, bankárt, 10 nagyértékű budapesti bérház tulajdonosát, a neves műgyűjtőt (és az egyik hat­vani Deutsch apósát) — vagy Budapest építőiparának s a vele összefonódott építőanyag-keres­kedelemnek jellegzetes alakjait. Ezek között találjuk szobi Luczenbacher Pál fakereskedőt, kő­bánya-tulajdonost, a nyolcvanas évekig hajózási vállalkozót is — mostanra már főrendként és 42 jórészt angyalföldi ingatlan tulajdonosaként; Gregersen Guilbrandot (illetve utódait) részint egy vas-, fa- és építőanyagáru cég, részint egy ügyvédi iroda tulajdonosait, együttesen 47 ingat­lannal — vagy a Wellischeket. Közülük vágvecsei Wellisch Alfréd műépítész és építési vállal­kozó az Országos Középítési Tanács tagja (25 angyalföldi ingatlan és 3 bérház tulajdonosa), két további Wellischnek, építőmestereknek, 8 belterületi házuk van — és nyilvánvaló kapcsolatuk

Next

/
Thumbnails
Contents