Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

dékossá válást észlelhetjük — erősödő tendenciával ugyanakkor az államigazgatás különböző szféráiban való elhelyezkedés felé is. Az értelmiségi jellegű foglalkozásokból indult 74 ós a kereskedelemből indult 45 új nemes (a csoportnak több mint fele) közül eredeti pozíciójában összesen csak 74 marad meg: 22 a kereskedelemben, 54 az értelmiségi foglalkozásban — míg a bankéletben tevékeny 36 személy száma 51-re emelkedik. Persze ezen a szinten az egyes ágazatokban elfoglalt pozíciók már szorosan összefonódnak egymással, függetlenül attól, hogy betöltőik zsidók-e vagy sem. Példák bőven idézhetők minden oldalról. A kevéssé ismert és nem is túl jelentős Silberberg Károly pl. a Magyar Kereskedelmi Hitelbank Rt. alelnöke, két takarókpénztárnak igazgatósági, egy harmadiknak (a tekintélyes Belvárosi Takaréknak) felügyelőbizottsági tagja de emellett árubizományos nagykereskedő ésegy gyár vezérképviselője, igazgatósági tag a Budapest Újpest—Rákospalotai Villamosvasútnál, és három értékes bérháza is van. A már említett Belvárosi Takarék két alelnöke közül Wagner Géza jónevű ügyvéd, 71 angyalföldi ingatlannal és egy a Baross utca és Üllői út közötti nagy bérházkomplexussal — ezenkívül felügyelője a budapesti evangélikus egyháznak. Testvérei között részint egy vegyészeti gyár és egy műmalom tulajdonost, részint egy jónevű építészt látunk, valamint egy háztulajdonost; ez persze nem azt jelenti, mintha a többi testvérnek nem lenne ingatlana, hiszen a Wagnerek kezén együtt most már 95 ingatlan található. - A másik alelnök, Bachruch Károly, Váci utcai dúsgazdag ékszerész és ezüstáru-gyáros, udvari és kamarai szállító, udvari tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja, 9 belterületi bérház és egy Szabolcs megyei földbirtok tulajdonosa, 1922-től majd gróf Széchenyi Bálintnak (a tűzoltó Széchenyi Ödön fiának) apósa — és ehhez méltóan: 1906 óta ,,királykúti" előnévvel magyar nemes. Nem kevésbé jellemző az érdekkörök összefonódására hatvani Deutsch Sándor báró példája: korunkra az egykori terménykereskedő cég már a hazai cukoripar ura lesz; a báró azonban emellett alelnöke a Hazai Banknak és igazgatósági tagja a Pesti Hazai Takarékpénztárnak, mely 1894-ben, mint emlékezhetünk, osztrák tőkésekkel együttműködve a Hazai Bankot alapította. E bank igazgatóságában a természetszerűen bentlevő hatvani Deutsch mellett a kapcsolatok és érdekek összefonódásának további példájaként az élcsoport tagjai közül ott látjuk az 1909-ben „enyedi" előnévvel nemesített Aich Ferencet, a Magyar Serfőzők Országos Egyesületének elnökét, több sörgyári részvénytársaság igazgatósági tagját és a sörgyáros ifj. Haggenmacher Henrik apósát. De itt van Baumgarten Lajos, a bank későbbi igazgatója; apja még az Erzsébet Gőzmalom alapítói között szerepel, ő maga a Hazai Bankon kívül több más, a bank által alapított ipari részvénytársaságnak is igazgatósági tagja, az Aradi u. 16., a Baross tér 4 5., a József krt. 36. és a Ferenc krt. 39. sz. alatti bérházak tulajdonosa. Az igazgatóságban az élcsoport tagjai még Chorin Ferenc, valamint Hajós József (az alapító Pesti Hazai Takarékpénztár elnöke), Kelemen Gyula (ügyvezető igazgató), Szerb György udvari tanácsos, ügyvéd, a Pesti Hazai igazgatósági tagja, ós végül Szitányi Ödön, egyszersmind a bank vezérigazgatója és még további két vizsgálandó nagybank vezetőségének tagja, a Szentkirályi u. 6. sz. ház tulajdonosa. Ő a reformkor nagy és korunkban is tovább élő bankárcsaládjából, az 1825-ben szitányi előnévvel megnemesített Ullmanoktól származik, a Széchenyi-kortárs Ullmann Mór unokája. Az élcsoport tagja még az igazgatóságban Végh Artúr. — A felügyelő bizottságban emőkei Emich Gusztáv udvari tanácsos, az Athenaeum nyomda- és kiadóvállalat elnöke, házak tulajdonosa a mai Belgrád rakparton, ill. a Makarenko utcában, valamint Kléh László ügyvéd, a Pesti Hazainak is igazgatósági tagja, a Kálvin tér 3. sz. alatti ház tulajdonosa képviseli az élcsoportot. Kléh különben Kléh Istvánnak, a Pesti Hazai elnökének testvére. S az élcsoport tagja Szécsi Pál, Kelemen mellett a másik ügyvivő igazgató; az élcsoportba nem tartozó Kálmán testvérével együtt a Lehel utca 31, Aréna (ma Dózsa György) út 132. és 134., Pollák Gyulával együtt pedig a Csengery utca 4/a, a Hungária krt. 285 -287. és a Százados úti 44. sz. alatti ingatlan tulajdonosa. Ingatlan, gyáripar és bank e leggazdagabbak személyében ós kapcsolataiban megtestesülő összefonódására még számos példát idézhetünk: Weiss Mannfrédnek és testvérének, Berchtoldnak, a csepeli óriási gyártelep tulajdonosainak 24 igen értékes belterületi bérházra kiterjedő birtoklását vagy báró Kornfeld Pálnak, a Hitelbank alelnöke fiáiiak vezérigazgató-helyettesi pozícióját a bank tulajdonába került Ganz-gyárban; esetei Herzog Péter báró terménykereskedőt, bankárt, 10 nagyértékű budapesti bérház tulajdonosát, a neves műgyűjtőt (és az egyik hatvani Deutsch apósát) — vagy Budapest építőiparának s a vele összefonódott építőanyag-kereskedelemnek jellegzetes alakjait. Ezek között találjuk szobi Luczenbacher Pál fakereskedőt, kőbánya-tulajdonost, a nyolcvanas évekig hajózási vállalkozót is — mostanra már főrendként és 42 jórészt angyalföldi ingatlan tulajdonosaként; Gregersen Guilbrandot (illetve utódait) részint egy vas-, fa- és építőanyagáru cég, részint egy ügyvédi iroda tulajdonosait, együttesen 47 ingatlannal — vagy a Wellischeket. Közülük vágvecsei Wellisch Alfréd műépítész és építési vállalkozó az Országos Középítési Tanács tagja (25 angyalföldi ingatlan és 3 bérház tulajdonosa), két további Wellischnek, építőmestereknek, 8 belterületi házuk van — és nyilvánvaló kapcsolatuk