Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

letet vásárol, és elővételi jogot szerez a kőbányai Ohegyen 210 ezer négyszögölnyi, mintegy 1 millió 680 ezer korona értékű területre, hogy ott (elsősorban az állami üzemek munkásainak részére) munkáslakásokat építhessen. A kispesti telep 650 négy- és kétlakásos földszintes és 270 hat-nyolc-t izénkét lakásos, egyemeletes házra van tervezve: összesen 3700 két- és 440 háromszobás lakással. A kétszobás lakások általában konyhával és éléskamrával vannak építve, átlag 40 négyzetméter alapterülettel; csak a jobb fizetésű előmunkások és a tisztviselők számára készülnek háromszobás lakások. Valamennyi lakás közművezett; fürdőszobájuk nincs, de mindegyiknek van külön wc-je, nincsenek alápincézve, de mindegyikhez tartozik 54 négyszögöl kert. Budapest e legnagyobb, céltudatosan megtervezett munkáslak(Vtelepe egy építészeti megjelenésében is újfajta urbanizáció előőrseként a világháború előestéjére készül el, de a kőbányai telep építését már megakadályozza a háború. Az elővárosi övezet urbanizációjának e valóban sokoldalú összképén belül azonban egyes tipikusnak tekinthető helységek, ill. helységcsoportok viszonyainak részletesebb bemutatása most is bepillantást ad a fejlődés menetének részleteibe: az urbanizáció fent felsorolt elemei egy-egy konkrét helységen belüli Összefüggésekben végbemenő kibontakozásába. A városiasodás élén e korszakban is újpest áll. A már a kilencvenes évekre kibontakozott folyamatot folytatva, 1896 után meggyorsul az útburkolás és utcák rendezése, kiterjed a csatornázás, 1898 99-ben megépül az új nagyszabású községháza - immár egy városháza igényével és reményében. 1896-ban közjegyző, 1899-ben járásbíróság kezdi meg működését ugyanakkor a község által adományozott telkeken állami költséggel épül fel Újpest új elemi 320. Az újpesti városháza az 1900-as evek elején (Böhm Henrik) 31 9. Városszéli részlet Újpesten az l 890-es években. Heyer Artúr rajza