Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

308 -311. Négyen Budapest építészei közül: Alajos, Steindl Imre, Lechner Ödön ós Lajta Béla nagy Hauszmann ilyen formákat keresve, megfogalmazta az általános igényt a funkcióknak megfelelő építészeti formákra ha éppen a magyarosságot illetően a dekoráción lényegében nem is tudott túllépni. Mindezzel azonban Lechner már azoknak a törekvéseknek vált kezdeményezőjévé, melyek az eklektikának már többé-kevésbé tudatosan hadat üzenve az európai építészet e korszakra jellegzetes irányzatának, a szecessziémak vagy legalábbis az efelé mutató irányoknak zászlaja alatt Budapest városképében is megjelennek. Utóbbiak között találjuk a már említett Korb és Giergl építészpárost (legjelentősebb ilynemű alkotásuk a Zeneakadémia palotája), mellettük a Gresham-palotát építő Quittner Zsigmondot, meg a bécsi szecesszió- jegyében építő Kármánt és Ullmant vagy Vidor Emilt (jórészben még az eklektikából indult s abban is sokat építő építészeket), és a szecesszió németországi változatát jelentő Jugendstil követőit, végül egyszerre Lechnerhez és a szecesszióhoz kapcsolódva utóbbi egy magyaros változatának ezzel induló fiatal építészeit: Koós Károlyt, Thoroezkai Wigand Edét, Györgyi Dénest stb. A város új építkezésein, az eklektika még az előző korszakban megfogalmazott már említett nagy súlypontjai, reprezentatív egyedi épületei mellett egyre sűrűbben — nem utolsósorban a főváros nagyszabású iskola- és kislakás-építkezésein éppúgy, mint a nagy állami munkás-lakótelepnek, a Wekerle-telepnek épületein vagy a Városliget környékén, ill. a Rózsadomb vagy a Gellérthegy most kiépülő villanegyedeiben már ezek az új stílusok jelentkeznek, hogy az első világháború előestéjére már megjelenjenek az új építészet technikai lehetőségeit elődjeikhez képest immár minőségi változással felhasználó, a szecesszión is túlnyúló, a szerkezetet a felesleges díszítő elemek maximális lehántásával bemutató épületek is. E legmodernebb irányzat elsősorban Lajta Béla művein: az ő Vas utcai iskoláján, az Erzsébetvárosi Takarékpénztár (ma a Gázművek) Rákóczi úti székházán és az ún. Rózsavölgyi házon, kórházépületein vagy a kisebb jelentő-