Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

először a 2 milliónak, majd államsegélyként további 3 milliónak rendelkezésre bocsátását kérte. Bár utóbbit a kormány megtagadta, a főváros a terv megvalósításának egészét magára vállalta, és 1914-re, a Közmunkatanáccsal való hosszas egyeztetés után létrejöttek a Tabán rendezésének végleges tervei: több mint 200 ház kisajátításával, előkelő lakónegyed kialakításának és a Rác fürdő újjáépítésének terveivel. E tervek megvalósítását azonban a világháború már lehetetlenné tette, a feladatot az ellenforradalmi korszaknak hagyva örökségül. Ha az Erzsébet-híd megépítése a Tabán és a Rácváros átalakulásának adott döntő lökést, úgy indítja meg a területnek a Belvárossal való gyors összeköttetését biztosító Ferenc József-híd megépítése a beépülni még csak a századvégen és még csak lassan kezdő Lágymányos és Kelenföld korábbi szabályozási terveinek bizonyos revízióját is. Az átdolgozás nyomán a század első évtizedének végén a terület térképén a mai Gellért tér mellé új súlypontok jelennek meg: a Kelenföldi pályaudvar és a mai (akkor még csak majdani) Petőfi-híd tervezett hídfője előtti nagy terek; vagy a feneketlen tó melletti, teljesen csak napjainkra megvalósult park; a majdani hídtól délre a tervekben (a legutóbbi időkig visszatérően) kiállítási terület, de ettől északra a világháborúig meg is valósult hatalmas műegyetemi épülettömb. Mindezeket most az eddigi főutak mellé tervezett további új útvonalak kötik össze — mint a Kelenföldi pályaudvartól a Dunáig nyíló új útvonal —, változatosabbá igyekezvén tenni az eredeti szabályozási terv merev hálórendszerét. A területre különben elég változatos beépítési terv is készül — már az akkor előkészítés alatt álló új építési szabályzat szellemében. Ezekben a keretekben, a Gellért tér felől kiindulva s elsősorban a Kelenföld felé vezető villamos vonala mentén s nagyjából a mai Karinthy Frigyes út vonaláig megszaporítva a Gellérthegy déli lejtőjének villáit is rohamos gyorsasággal meg is indul a terület beépítése; a nagy lendületű kezdet folytatását azonban itt is megakasztja a világháború. Az említett négy nagy belterületi városszabályozási tervnek, ill. az első kettő sikeres végrehajtásának árnyékában azonban a korszak további kisebb-nagyobb városszabályozásokat, ill. terveket is hozott magával. így jött létre Pesten az Egyetem térből nyíló Kaplony utca; a Városháza mai épülete, a hajdani invalidus kaszárnya környékének szabályozása, az itteni utcák szélesítésének tervével; így kezdik korrigálni, ill. szélesíteni a Dob utca vonalát és tervezni a mai József Attila utca kiszélesítését; Budán most kezdődik meg az egyre jobban beépülő Rózsadombra vezető útvonalak építése, ill. tervezése. 274. Az átépítés indoka: az Erzsébet-híd építése 1897 ós 1903 között