Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

funkcióit látja el, de nem önállóan, hanem meghatározott cégek állandó bizományosaként. Budapest még ekkor is valóban nagykereskedelmi jellegű és a város országos belföldi elosztó szerepét a gépek, műszaki cikkek, gépkocsik, villamossági áruk vonatkozásában (e cikkek jelentőségének, technikai fejlődésének és a rájuk irányuló egyre hétköznapibb igényeknek rohamos növekedését követni képesen) egyre növekvő számban ellátó üzletek túlnyomó része súlyát, jelentőségét, már az őt kizárólagos vagy vezórképviselőjeként kiválasztó, jórészt külföldi cégnek fogja köszönhetni. A vezérképviselő cég'ezután többnyire helyi képviselői és ügynöki hálózatot is kiépít, valójában minden funkcióját ellátva a nagykereskedelemnek. De hogy az ilyen kapcsolat mégsem csak egyoldalú előnyöket, ill. pozíciókat kínál, és hogy sikerében mekkora szerepe van a jól kiválasztott, hagyományos régi kapcsolatokkal rendelkező bizományosnak, jól látszik abból, hogy a MÁV AG mezőgazdasági gépeinek monopolképviseletét elnyert Magyar Kereskedelmi Rt.-nek érdemes megvennie a korábbi belföldi vezérképviselő Fehér Miklós cégét, hogy a termékeket belföldön a konzervatív parasztok előtt továbbra is a már megszokott márka alatt árulhassa. Sőt, Fehér halála után egy hamarjában Fehér Miklósra magyarosított nevű strohman neve alatt fogják újból bejegyeztetni a már megszokott nevű firmát, nehogy ez valaki másnak is eszébe jutva, az üzlet veszélybe kerüljön. A fejlődés a legtágabban vett kézműárunagykereskedelemben is korszakunkra bontakoztatja ki a megváltozott viszonyoknak megfelelő sajátos új nagykereskedelmi formát: Budapesten most jelenik meg a valódi nagyáruház. Ha a nagykereskedelem korábban a szakmában fölényét biztosító nagy, változatos igényekhez is alkalmazkodni képes választékával a viszonteladókhoz fordult — most mindezt közvetlenül, de immár a kiskereskedelemnél kedvezőbb, a nagykereskedelmi árból kialakított olcsóbb áron egyenesen a vevőközönség elé tárja. Különösen jellegzetes vonása az áruháznak az árunak az ágazat legtágabban vett területéről való összpontosítása: a vevők egyre inkább mindent egy helyen képesek megtalálni. Nem véletlen, hogy mindez Budapestről indul el, hiszen a kereskedelemnek ez a fajtája már csak nagyvárosi viszonyok között bontakozhat ki: egy gazdagon rétegezett társadalom sokrétű ízlésének megfelelő, ugyancsak gazdagon rétegezett fogyasztói igényeket, s az így differenciált ízlés már aránylag gyors változását: divatirányok létezését és a társadalomnak mindezek figyelembevételére képes anyagi helyzetét feltételezve. Megfelelően annak az induló erős kispolgárosodási folyamatnak, melyről már a millennium előtt szólottunk, a választéknak az a gazdagsága, mely a városegyesítés korának még csak előkelő divatüzleteit jellemezte, most már demokratizálódhat: a régi bazárra jellemző tömegáruk szintjén, de a bazárnál már kulturáltabb formák között is jelentkezhet, Á fejlődés végső fokán az áruház már túllép egyetlen ágazat mégoly tágan vett körén is, és a legkülönbözőbb árucikkek árusítását is vállalni fogja, a „mindent egy helyen" gyakorlatának még erősebb kifejlesztésével. A modern budapesti divatáruház legjellegzetesebb típusa korunkra Hölzer Simon áruháza: a cég a millennium évében költözik a Kossuth Lajos utcai házba, amelyből 1907-re kialakítja nagyszabású, vasszerkezetű áruházát — először a földszintet és az I. emeletet, majd a II. emeletet is megépítve. Fényes elárusító helyiségek, próbatermek sorakoznak itt egymás mellett, liftek suhannak. Az áruház fő cikke a női ruha (a divatos pesti nő az áruház jelszava szerint egy Herczeg-regényt, egy doboz Kugler-bonbont és egy Holzer-féle toalettet kíván), de a ruhavásárló szépasszonynak egy kalap- és ernyő-, valamint egy gyermekruha-osztály is rendelkezésére áll. 264. Modern nagyvárosi áruház: a Holzer-féle divatház új épülete a Kossuth Lajos utcában az 1900-as években