Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

258. A millenniumi kiállítás látképe monitorokon, mikor a gyászruhába öltözött királyné mellett a huszártábornoki egyenruhában álló király elmondja válaszbeszédét. 1896 a társadalom tudatában legmaradandóbb és legidőtállóbb alkotásává azonban amillennáris kiállítás vált a Városligetben. Talán azért, mert míg a társadalom hatalmas tömege, a nép, a ragyogó hivatalos ünnepségek legtöbbjén legfeljebb csak a csodálkozó néző szerepét játszhatta, vagy — mint a Vérmezőn május 18-án a főváros által szegénysorsú polgárai, a munkások és napszámosok részére rendezett népünnepélyen éppenséggel őt mutatták be a népei közé kegyelmesen leereszkedő öreg királynak: úgy, amint a nyársra húzott ökör vagy a csapra vert hordók körül tolongott, táncolt a cigányzenekarok muzsikájára, póznára mászott, megivott 56 hektoliter olcsó bort és megevett 32 ezer pár virslit; és ha éppen kétkezi munkájára volt szükség, frakkba bújtatták (igaz, hogy fehér köténnyel a tetejébe), mint a királyi palota alapkövét végül is ténylegesen elhelyező három pallért — vagy csak kényszerhelyzetben juttatták szóhoz, mint a Mátyás-templomba szállítandó korona ládájának berozsdásodott zárait egy órán át izzadva, de hasztalanul feszegető díszmagyaros zászlósurak közé végül is behívott vári lakatost. A kiállításon ő maga volt a főszereplő, a főtényező: ő, a nép alakította azzá, amivé az végül valóságban lett. A kiállítást az ünnepségsorozat legelején, 1896. május 2-án nyitották meg a Városligetben, ágyiik dörgése, harangok zúgása és az első magyar filmhíradót készítő Sziklai mester felvevőgépének berregése között. A megnyitóra készült királyi sátor egymaga 18 ezer forintba került. A megnyitás után a király bejárta a kiállítást (a nyár folyamán még 12-szer jött ki); mikor a hadügy pavilonjából kilépett, egy főhadnagy és egy hadnagy a kiállításon szereplő katonai léghajóvcl felemelkedett és Vácig szállt. A kiállításon azonban volt kötött léggömb is, mellyel nem sok pénzért néhány percre bárki felszállhatott. Innen, a léggömb kosarából nézve, eleven, színes térképként terül el alattunk a kiállítás, a Városligetnek gyakorlatilag a Stefánia (ma Népstadion) úttól keletre eső teljes részét lefoglalva: 548 ezer négyzetmétert, tehát több mint fél négyzetkilométert. Ebből 118 674 négyzetmétert építettek be ténylegesen épületekkel, összesen 4 millió 656 ezer forintnyi költséggel. A főkapu a mai millenniumi emlékműnél áll (az emlékműnek ekkor még csak megbízásait adták ki Zala mesternek); innen impozáns diadalívszerű kapuzat alatt a hídon át lehet bejutni a kiállítás területére. A tónál a hídtól balra levő részének partjain a hadügyi kiállítás nagy csoportja tárul elénk; az innenső, keskenyebb parton a honvédség pavilonjával, míg a