Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)
Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896
gazdaságból megvagyonosodott elemek ingatlantulajdonával. Jellegzetes megfigyelni az első önállósodott telep, Kispest választójogosultjainak roppant ütemű növekedését, amivel szemben legalább ennyire feltűnő a budai oldal és a Rákos-falvak társadalmának a parasztpolgárin túli polgárias elemek befogadására még teljesen felkészületlen volta. A választójogosultak száma az elővárosi övezetben a jogosultság fontosabb kategóriái szerint 1881 — 1898 1881 1888 1898 Összesen4 Ebből Összesen4 Ebből I >s>zí'sf'ir' Ebből Összesen4 jövedelem 1 értelmiség Összesen4 jövedelem értelmiség I >s>zí'sf'ir' jövedelem értelmiség alapj án alapján alap; lilL Újpest1 «22 298 32 968 500 34 1972 805 142 Rákospalota 303 66 22 236 34 27 756 188 39 Cinkota 97 16 4 101 21 4 120 37 18 Rákoscsaba 171 8 5 114 12 7 74 16 7 Rákoskeresztúr 179 14 8 171 21 14 171 41 20 Kispest2 53 38 5 77 37 15 424 163 28 Erzsébet falva3 — — — — — — 143 106 14 Péteri 87 8 3 110 2 6 101 2 4 Soroksár 291 57 16 525 89 40 425 165 31 Csepel 63 20 4 60 18 3 80 31 7 Nagytétény 118 33 11 134 37 19 116 74 12 Kistétény 13 2 3 20 2 2 27 11 5 Budafok 170 69 18 271 118 29 259 150 17 Albertfalva 33 29 1 30 22 2 23 9 2 Pesthidegkút 96 14 4 85 17 7 101 19 3 Békásmegyer 84 1 4 72 2 6 84 45 9 összesen Az össznépesség százalékában5 2380 5,72 673 140 2974 4,33 932 215 4882 3,77 1862 358 1 Nincs föld-, csak háztulajdon. 2 1887-ÍR Soroksár adataiban. 3 1897-ig Soroksár adataiban. 4 Az összlétszám és a jövedelem 4-értelmiség összege közötti különbözet az ingatlantulajdon alapján választójogosultak (csaknem kizárólag földtulajdonosok) számát adja. Ez összesen 1881-ben 15ö7 fő=66%. 1888-ban 1827 fő = 61%, 1898-ban 2660 fö = 55%. 5 Nagytétény és Kistétény adatait figyelembe nem véve; az össznépesség az 1880., 1890. és 1900. évi népszámlálások alapján számítva. Mindez azonban annál feltűnőbb, mert bár a két időpont között az elővárosi övezet népességszáma közel három és félszeresére emelkedett, e növekedéssel a választó jogosultak számáé már sehol nem tartott lépést — sőt, e folyamat még Újpesten, Rákospalotán és Kispesten is a választójogosultak az egész népességen belüli arányának kisebb-nagyobb csökkenésével járt együtt. Jeleként annak, hogy az elővárosi övezet korunkban elsősorban a vidékről a főváros felé vagy onnan kiáramló proletariátussal növekszik — amivel szemben polgári, de még kispolgári elemei sem képesek vagy csak néhány helyen lesznek alkalmasak arra, hogy rányomják bélyegüket az övezet társadalmának a proletariátus jegyeivel kialakuló arculatára.13 4. A PROLETARIÁTUS Budapest polgári társadalomszerkezetének ez a kiteljesedése azonban szükségképpen járt együtt a főváros proletariátusának nagyarányú kifejlődésével is. A városfejlődésnek azok a tényezői, melyek — mint láttuk átalakították a főváros nagypolgárságát, megnövelték - de deformálták is polgári középrétegét, és útjukra indítják a kispolgárság egyre szélesebb tömegeit, a fejlődés dialektikája folytán természetszerűen magukkal hozták a fővárosi proletariátus megerősödését is. A városegyesítés esztendeihez képest Budapest a fizikai munkaerejüket áruba bocsátani kényszerülő elemeinek létszáma a gazdasági élet kialakult kereteiben a századvégre (1890) megkétszereződött, illetve további tíz év alatt, a századfordulóra (1900) már két és félszeresére emelkedett.
