Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

kereskedők viszik (ha jó részük már megindult a vagyon földbirtokba fektetésének útján is): a Schossbergerek, a három Fischl, a négy Krausz, a három Taf 1er, Bischitz Dávid, a két Mauthner, Louis Hirsch, Jacques Haas, Herzog Péter, a Hatvány Deutschok, a Baumgarten, Ehrenfeld, Freistädtler, Stern, Russo, Gyömrei, Okányi Schwarz családok — nevek, melyeknek egy részével már a nemesek sorában, főleg pedig a város gazdaságtörténetéről szólva találkoztunk. E sokrétű, összetett polgári rétegnek a gazdaság vagy az adminisztráció, vagy akár a politika terén majdhogynem inkább csak az arisztokrácia leié már erősen összezáródó kapcsolatai még társadalmilag-emberileg lazák. Családi kapcsolatok persze a lehetőségek szerint mind e réteg egyes 'csoportjain belül, mind azokon kívül már egyre erősödnek. De még e keskeny rétegen Jbelül is ritkák az egyes csoportokat közelebb hozni képes egyesületek. A Nemzeti Kaszinó makacsul az arisztokrácia fellegvára; az Országos Kaszinó célja szerint nemesség és polgárság közeledését egyengeti, de már jórészt ennek a vezető rétegnek vagyoni és társadalmi színvonala alatt, inkább a középrétegek vonatkozásában; s ugyancsak e réteg szintje alatt hoz létre kapcsolatokat a Nemzeti Kör vagy a Fővárosi Kör, vagy a kiépülő kaszinók. A közeledés színhelyei még inkább a nyilvános alkalmak: lóverseny, opera, színház vagy egyes nagy estélyek — ritka és tartósabb emberi kapcsolatok létrehozására még nem alkalmas intézmények, így korszakunk végéig Budapest ténylegesen alapvető érdekeiben már egységessé vált polgári uralkodó rétege társadalmilag, emberi kapcsolatait tekintve még élesen elhatárolódó csoportokra bomlik; az összeolvadás előrehaladottságát és tényleges fokát végül is a következő korszak az egész polgári társadalmat megrendítő eseményeinek során fogjuk tudni majd egészében érzékelni.12 207. A Nemzeti Kaszinó társalgója az 1880-as évek végén 208. A Lóversenypálya lelátója az 1890-es évek közepén