Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

gosan szűk és görbe utcák lehető kiszélesítésére, ill. összekötő utak nyitására. A budai terv legérdekesebb részét azonban az akkor még teljesen lakatlan Kelenföld szabályozásának főbb vonalai jelentették: ezeket részint a Duna-partnak a szabályozása utáni vonalához, részint az összekötő hídon át a bal partról Kelenföld felé vezető vasútvonalhoz, végül a mai Szabadság- és Petőfi-híd elképzelt hídfőihez szabták; ennek megfelelően húzták meg a mai Műegyetem rakpart, ill. a nagyjából a mai Fehérvári fit és a mai Petőfihídhoz nyíló út vezetését megalapozó útvonalakat. A városfejlődés gyors kibontakozása azonban új, követelő igényeivel a nyolcvanas évekre már megkezdte a tervek átalakítását, módosítását, 1896-ig Budapest területi fejlesztésének koncepcióját sok ponton lényegesen meg is változtatva. És ha e változtatások közül legtöbbnek, kivált a nyolcvanas évek végétől kidolgozottaknak megvalósítására csak a millennium utáni években került is sor, kétségtelen, hogy az alapjaikként szolgáló tervek még korszakunk városrendezésének teljesítményei, sok ponton a hetvenes évek elejének koncepciójához kapcsolódó vonásokkal. A terv első jelentősebb megváltoztatását a pesti oldal belső városrészében a Keleti pályaudvar 1884-re befejezett megépítése tette szükségessé: már az építkezés megindulásakor igényelve részint a mai Baross tér kialakítását, részint a környező utcák kiszélesítését, végül pedig a pályaudvar területén átmenőén tervezett útvonalaknak elejtését. Másodikként a közraktáraknak 1879 és 1883 között a Duna-parton való elhelyezése követelte meg e környék rendezési tervének módosítását. Harmadik változásként az Országház építése, melyet az 1880. évi LVIII. te. rendelt el, az északi Lipótváros átalakulását indította meg: az épület helyeként javasolt Erzsébet (ma Engels) teret vagy a belvárosi templom melletti, a Dunapartig lenyúló piarista telket mellőzve, a végül törvényerőre is emelt döntés ugyanis az akkor még csak a pesti új vízmű és fatelepek által igénybevett Tömő tér mellett szólt. Korszakunk végére itt a még csak félig kész parlamenti palota körül 168. Az Országház bokrétaünnepsége 1894. május 5-én 169. A mai Alkotmány utca új épületei az 1890-es évek első leiében. Jobbra a Kereskedelmi Akadémia bejárata, balra a Budapesti Törvényszók épülete (Hauszmann Alajos), fent az Erdészeti Egylet háza (Czigler Győző). Háry Gyula rajza