Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

gosan szűk és görbe utcák lehető ki­szélesítésére, ill. összekötő utak nyi­tására. A budai terv legérdekesebb részét azonban az akkor még telje­sen lakatlan Kelenföld szabályo­zásának főbb vonalai jelentették: ezeket részint a Duna-partnak a sza­bályozása utáni vonalához, részint az összekötő hídon át a bal partról Ke­lenföld felé vezető vasútvonalhoz, végül a mai Szabadság- és Petőfi-híd elképzelt hídfőihez szabták; ennek megfelelően húzták meg a mai Mű­egyetem rakpart, ill. a nagyjából a mai Fehérvári fit és a mai Petőfi­hídhoz nyíló út vezetését megalapo­zó útvonalakat. A városfejlődés gyors kibontako­zása azonban új, követelő igényeivel a nyolcvanas évekre már megkezdte a tervek átalakítását, módosítását, 1896-ig Budapest területi fejlesztésé­nek koncepcióját sok ponton lénye­gesen meg is változtatva. És ha e változtatások közül legtöbbnek, ki­vált a nyolcvanas évek végétől ki­dolgozottaknak megvalósítására csak a millennium utáni években került is sor, kétségtelen, hogy az alapjaik­ként szolgáló tervek még korszakunk városrendezésének teljesítményei, sok ponton a hetvenes évek elejének koncepciójához kapcsolódó voná­sokkal. A terv első jelentősebb megvál­toztatását a pesti oldal belső város­részében a Keleti pályaudvar 1884-re befejezett megépítése tette szüksé­gessé: már az építkezés megindulá­sakor igényelve részint a mai Ba­ross tér kialakítását, részint a kör­nyező utcák kiszélesítését, végül pedig a pályaudvar területén átme­nőén tervezett útvonalaknak elejté­sét. Másodikként a közraktáraknak 1879 és 1883 között a Duna-parton való elhelyezése követelte meg e környék rendezési tervének módo­sítását. Harmadik változásként az Országház építése, melyet az 1880. évi LVIII. te. rendelt el, az északi Lipótváros átalakulását indította meg: az épület helyeként javasolt Erzsébet (ma Engels) teret vagy a belvárosi templom melletti, a Duna­partig lenyúló piarista telket mellőz­ve, a végül törvényerőre is emelt döntés ugyanis az akkor még csak a pesti új vízmű és fatelepek által igénybevett Tömő tér mellett szólt. Korszakunk végére itt a még csak félig kész parlamenti palota körül 168. Az Országház bokrétaünnepsége 1894. május 5-én 169. A mai Alkotmány utca új épületei az 1890-es évek első leiében. Jobbra a Kereskedelmi Akadémia bejárata, balra a Budapesti Törvényszók épülete (Hauszmann Alajos), fent az Erdészeti Egylet háza (Czigler Győző). Háry Gyula rajza

Next

/
Thumbnails
Contents