Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

a helységek gazdasága mennyiben tudott túllépni a jobbágygazdaságból öröklött termelési módszereken, mennyiben tudott ipari tevékenységnek, árutermelő mezőgazdaságnak alapjául szolgálni. Az Újpesten kibontakozó, céhes korlátoktól mentes kézműipar, majd a hatvanas években kibontakozni kezdő gyáripar szerepe a népességszám emelkedésében világos; Rákospalotán, Keresztúron és főleg Soroksáron a nagyváros ellátásába bekapcsolódni kezdő mezőgazdaság a jelentős; főleg Soroksár vonatkozásában azonban már érezhető a határokon alakuló telepek gyors benépesedése is. Újpest esetén már ekkor elősegíti a növekedést a várost aránylag korán Pesthez kapcsoló lóvasút is. A környék többi helységéből azonban, úgy látszik, hogy a felesleges népesség egyenesen behúzódik Pestre: főleg Budafok, Pesthidegkút alacsony népességszám-növekedését nem tudjuk mással magyarázni. A polgári forradalom utáni első negyedszázad ilyen demográfiai fejlődése azonban mindenesetre világosan mutatja a problémát: a főváros környékének számára a fejlődés útja annyiban fog megnyílni, amennyiben élni tudnak a parasztfalu kereteiből való kibontakozás e negyedszázad alatt is már megnyíló lehetőségével. Persze a városban dühöngő járványok a környéket sem kímélik, bár a pusztítás itt jóval kisebb, mint a városban. 1806-ban pl. Újpesten számos kolerás megbetegedést észlelnek; 1871 —75-ben azonban nincs megbetegedés, míg Rákospalotán 49 betegből 26 a halott, Vecsésen 234-ből 81, Budafokon, tehát a Duna másik oldalán 41-ből 16, Budaörsön pedig megdöbbentően nagy: 225-ből 87. A népességszám az elővárosi övezetben 1850-1869 1850 1869 Újpest 551 6 722 Káposztásmegyer 77 Rákospalota 1 977 3 458 S zentmihálypuszta 58 184 Cinkota 997 1 335 Rákoskeresztúr 1 745 2 444 Rákoscsaba 1 125 1 480 Soroksár 4 191 5 163* Szcntlőrincpuszta, 124 361 Csepel 921 1 329 Tétény 2 640** 2 512 Promontor (Budafok) 3 387 3 844 Albertfalva 297 449 Békásmegyer 834 1 000 Pesthidegkút 1 016 1 093 Összesen 19 940 31 374 * Ebből 223: Erzsébetfalva. ** Ebből 9 (?): Kistétény. Áttekintve a fentiekben Pest-Buda népességszámának alakulását a fővárosegyesítés előtti negyedszázadban, világosan látjuk egyrészt ennek szoros kapcsolatát a város gazdasági fejlődésével, másrészt azokat a további problémákat is, melyeket a gazdaság közvetve, a megnövekvő népesség által támasztott igényeken keresztül fog a további városfejlődés elé állítani. Változatos problémák ezek: megoldásuk a legközvetlenebbül épületeket követel, közműveket, közlekedést a városon belül, az egészség fokozott védelmét, a műveltség színvonalának emelését és - magának a kapitalizmusnak is zavartalan működése érdekében — a népesség egynyelvűvé tételét, a különböző életformák egységesítését. Mindezek által és mindezért a megszülető nagyvárosnak a kapitalizmus továbbfejlődésével kiteljesedő szédítő perspektíváját ígérve cserébe.8