Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

és hat továbbit a pesti oldalra; a Duna védelmét és az erődlánc összekötését egy margitszigeti és egy Csepel-szigeti erőd biztosította volna. A terv, mely a testvérvárosokat is beiktatta volna az akkori európai erődített városok népes sorába, nyilván a birodalom már akkor is szegényes pénzügyi viszonyai folytán nem valósult meg. Csupán a budai vár bástyáit hozták helyre, viszszaállítva ezzel a Várhegy erődjellegét (megszüntetésére csak 1875-ben fog sor kerülni, mikor ennek jeleként majd kiakasztják a várkapukat), és a gellérthegyi Citadellát építi meg Kasselik Ferenc, a kor legnagyobb pesti építési vállalkozója. Ekkor épül meg a mai Szirtes út és a folytatását képező szerpentin út: a Fortificationsgasse vagy Kanonenweg. Addig is, amíg ez megvalósul, a lakosság minél teljesebb lélektani demoralizálásának jegyében a forradalom fő fészkeként kezelt Pest városával már 1849. december 31-én a város díszpolgáraivá választatják nemcsak Haynaut, hanem Jellacicot, Paszkevicset, Windisch-Grätzet és Radetzkyt is, 1850. március 5-én pedig Grünne grófot, a császár főhadsegédét, Schwarzenberg herceg miniszterelnököt és Lichtenstein herceget, egy ideig Haynau helyettesét — egyelőre még elnézve, hogy a már Haynau által is egyértelműen németnek aposztrofált Pest város a Paszkevicset megtisztelő oklevelét ékes magyar nyelven állítsa ki. A megbízható német városként kezelt Budával szemben kevésbé igényes a kormány: ennek megfelelően viszont Buda nem is siet e megtiszteltetésekkel, s csak március 4-én választja meg díszpolgáraivá Grünnét, Haynaut és Schwarzenberget. A kellemetlen meglepetések megelőzéséről azonban az alakuló abszolutizmus kormánya már jóval előbb, szinte csapatainak bevonulásától kezdve más módszerekkel is gondoskodott. Haynau Pestre érkező hadsereg parancsnokságának keretében ugyanis egy rendőri osztály is felütötte szállását a fővárosban. Munkatársai nem ismeretlenként tekintettek körül az utcákon: nagyobb részük Felsenthal Windisch-Grätz szárnyai alatt berendezkedett, kevéssé jó emlékű katonai rendőrségének tagjaként csak három hónappal ezelőtt menekült el a fővárosból. Bécsben újjászervezve, most Eduard Podolsky rendőrbiztos vezetése alatt térnek vissza, és azonnal munkához is látnak. Első feladatuk a haditörvényszékek előtt indítandó perekben szükséges előnyomozások lefolytatása. Irodáik mélyén a buzgó tisztviselők lázasan bújják a közlönyöket és a forradalmi kormányszerveknek mindazt az iratanyagát, amit a hadsereg már megtalált és 42. Batthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán 1849. október 6-án. Kovács Lajos rajzáról L. Noeli litográfiája, 1852