Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Spira György: A FORRADALMI ORSZÁG SZÍVE 1848—1849

önkényesen eltávozott honvédtisztekkel s most már egyre többször lehetett hallani a hatóságok által katonaszökevényekként köröztetett honvédekről is.114 Es a fiatalok lelkesedését az a példa sem igen fokozhatta, amelyet helytállásból a felszabadulás után ismét nemzetőri szolgálatra kötelezett idősebbek adtak. Mert a helybeli nemzetőrök tekintélyes hányada nemcsak Pest bombáztatásának napjaiban mutatkozott kötelességmulasztónak, hanem a következő hetekben is; s hiába volt a számtalan figyelmeztetés meg fenyegetőzés: hovatovább teljesen megszokott és megmászhatatlannak látszó jelenséggé lett, hogy a szolgálatra kirendelt nemzetőrök egy része akárcsak az őszi hótiapokban — most is mindig távolmarad őrhelyéről vagy, ha a kitűzött időpontban megjelenik is, már a szolgálat letelte előtt elszelel onnan.115 És hogy az emberek lelkesedése az első napok ünnepi hangulatának elülte után fokról fokra alábbhagyjon, ahhoz — ha nem is ennyire közvetlenül — hozzájárult az utcákat eléktelenítő romok látványa meg azoknak az áruló jeleknek a szaporodása is, amelyek kétségtelenné tették, hogy a város régi fényének helyreállítása korántsem lesz könnyű dolog. Mert Irányi is, a városi hatóságok is azon voltak, hogy a harcok pusztításának nyomai mielőbb eltűnjenek, az újjáépítési munkálatok során azonban egymás után ütötték fel fejüket a nehézségek. Irányi például már május 24-én elrendelte, hogy az ellenség által felégetett hajóhíd pótlására létesítsenek új hajóhidat, de az új híd csupán június 6-ra készült el, a régit pedig, jóval kisebb teherbírású lévén, ezután is csak részben pótolhatta. S közben május 23-án — megkezdődött a budai várfalak lerombolása is (ami nem annyira katonai szempontból volt fontos, mint inkább azért, mert hosszú heteken át kenyeret biztosított az összes budai napszámosnak és szőlőmunkásnak, sőt — naponta változóan — 900 1200 pesti napszámosnak is), de nehézségek ezzel kapcsolatban is támadtak, mivel a Debrecenbe menekült bankjegynyomda nem győzött elegendő kisebb címletű pénzjegyet gyártani s ezért 1 forintnyi napszám bérüket a felfogadott munkások rendszerint csak százasával százforintosokban vehették fel, emiatt pedig egyre többet zúgolódtak, hiszen a százasokat ők sem egykönnyen válthatták apróra. A régi útra visszatérő nemzetőrség Újjáépítés 37. A bombázások nyomaiból. Fuchsthaller Alajos rézmetszete Feszi Frigyes rajzai alapján, 1849 7 97