Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

A II. József-kori népszámlálás már tartalmazza azoknak a változásoknak az adatait is, amelyek a kormányhatóságok Budára helyezésével a város társadalmában jelentkeztek. A városból ideiglenesen távol levők száma ekkor csaknem 300 fő volt, az ideiglenesen itt tartózkodók száma pedig csaknem 2000. Az eltérés Pesttől az, hogy az ideiglenesen itt tartózkodók közül a külföldiek (az osztrák örökös tartományokból és a német birodalomból valók) száma jóval nagyobb volt, mint a Magyarországról valók száma. Az osztrák örökös tartományokból származé)k esetében az a tény, hogy az itt tartózkodók között igen sok nő (feltételezhetően feleség) volt, arra utal, hogy ebben az esetben a városban letelepedni szándékozókról volt szó. A társadalmi Buda és Pest férfilakosságának társadalmi tagozódása a II. József-kori népszámlálás idején kategóriák nagyjából azonos volt, csupán egyes kategóriákban mutatkoztak eltérések. Az ország lakosaranya ságához, a szabad királyi városok lakosságához viszonyítva Buda és Pest társadalmi kategóriáinak az aránya 1787-ben a következő volt: Magyarország Sz. kir. városok Buda Test Pap 0,4 1,2 1,0 4,2 Nemes 4,8 3,5 0,2 0,2 Tisztviselő, honorácior 0,1 0,8 2,8 1,1 Polgár és mester 2,3 13,8 9,0 8,7 Paraszt 13,8 1,7 — 1,0 Polgár, paraszt örököse 14,2 9,7 9,0 7,1 Zseíl.'r 22,7 30,8 35,4 35,3 Elbocsátott katona 0,1 0,2 — — Egyéb 5,7 0,2 9,9 9,1 Buda és Pest között az eltérés három kategóriában lényeges. Pesten a papok arányszáma magasabb volt II. József korában, mint Budán, aminek az oka abban rejlik, hogy a szerzetesrendek feloszlatása Budán több kolostort érintett, mint Pesten, ahol a piaristák, a ferencesek és a szerviták továbbra is zavartalanul működhettek. A tisztviselők és honoráciorok arányszáma Budán volt magasabb, mint Pesten, amit az magyaráz, hogy az országos kormányhatóságok székhelye Buda volt, s valószínűleg a nemeseknek a két városban azonos arányszáma is arra utal, hogy Budán mint kormáinyhaté)sáigi székhelyen az 1780-as években megnövekedett a Jetelepedő nemesek száma. Feltűnő, hogy Budán a polgárok örököseinek az arányszáma jóval magasabb volt, mint Pesten. Ennek az oka nem egészen világos. Valószínű, hogy Budán a társadalom mobilitása a pestinél kisebb, tehát régi családok gyermekeinek a száma magasabb volt, mint Pest kimutathatóan nagy mobilitása családjainál. Az is lehetséges azonban, hogy a pesti polgári családok gyermekei könnyebben tudtak önálló egzisztenciáit teremteni maguknak, mint a budaiak. Jóval nagyobbak az eltérések, ha a budai és pesti arányokat az országos arányokkal, illetőleg a többi szabad királyi város arányaival hasonlítjuk össze. A papok száma Pesten nemcsak Budához, hanem az ország és szabad királyi városok arányához viszonyítva is jóval nagyobb volt. Igen nagy volt mindkét városban a nemesek arányszáma is, amit Budánál a már említett kormányhatósági székhely, Pesten pedig a bíróságok jelenléte és a megyei központ magyaráz. Ugyanez a helyzet a tisztviselők és a honoráciorok esetében is. A nemesek, tisztviselők és honoráciorok nagy száma és magas arányszáma Buda és Pest társadalmában a városok központi helyzetét hangsúlyozza. Feltűnő, hogy a városi polgárok és mesteremberek arányszáma Budán és Pesten a szabad királyi városokban élő polgárok és mesteremberek arányszámához viszonyítva jóval alacsonyabb. Ez önmagában arra utalhatna, hogy a város, Buda és Pest kézműipara fejletlenebb volt a többi szabad királyi városénál. Azonban ebben az esetben az arányszám kevésbé tükrözi Buda és Pest kézműiparának jelentőségét, mint a kézművesek száma (és a kézműipar differenciáltsága). A társadalom városiasságát nem a városi polgárok és kézművesek magas és magasabb arányszáma jelzi, hanem az összeírásban (népszámlálásban) szereplő zsellérek, voltaképpen napszámosok nagy száma és magas arányszáma. Ez Budára és Pestre egyaránt vonatkozik. Magyarország nagy városaival összehasonlítva: a papok, nemesek és tisztviselők, polgárok és kézművesek arányszámában Budát és Pestet főképp Pozsony közelítette meg. A polgárok és kézművesek száma és arányszáma Debrecenben ugyan jóval magasabb volt, mint Magyarország bármely városában, azonban Debrecen esetében igen nagy mértékben paraszt-polgárokról van szó. Budát és Pestet a polgárok és kézművesek számában, illetőleg arányszámában az 1780-as években csupán Brassó múlta felül. Debrecen ,,városiasságára" jellemző, hogy míg