Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

tulajdonosok a legnagyobb mértékben igyekeztek kihasználni. Egy-egy első emeleti lakás, nyolc—tíz szobával, istállóval és más tartozékokkal együtt forgalmas utcákon és tereken évente 1200—1500 forintba került. Ugyanez a második emeleten 1000—2000 forintba, s így csökkent tovább a bér a lépcsők számával párhuzamosan. Fele ekkora lakások — polgárok és hivatalnokok számára — 300 —1000 forintért voltak kaphatók, az udvari lakások valamivel olcsóbban, a Belváros nem központi részein és a külvárosokban még olcsóbban. A házak földszinti részeit csaknem az egész városban üzletek, raktárak, műhelyek, kávéházak, bormérések foglalták el. Egy-egy üzlethelyiség a Váci utcában, a Nagyhíd utcában, Kishíd utcában, Kígyó utcában, az Úri utcában, a Szervita téren, a Városház téren és a Vásár téren (a mai Engels téren) — uagyság szerint — 800—3000 forintba került, de a város más részem is 300—500 forintba. Nemcsak Bécsre volt érvényes az az egykorú mondás, hogy gazdag ember az, akinek tehermentes háza van, hanem Schams Ferenc szerint Pestre is. Egy-egy ház a fő utcákon és tereken évente 10—15 000 forintot jövedelmezett, és volt Pesten jó néhány háziúr, aki évente 30—40 000 forint lakbért is beszedett. Lakáshiány nem volt, aki meg tudta fizetni, válogathatott a lakásokban a házak kapuira kitett cédulák alapján, és a ,,lakbér-negyedek" idején: Gyertyaszentelőkor (február 2), Szent György-napkor (április 24), Szent Jakab-napkor (július 25) és Szent Mihály-napkor (szeptember 29) a város lakosságának általában egyhatoda változtatott lakást vagy albérletet. Bútorozott szobát havi 10 — 20 forintért lehetett kapni.

95 Egészségügyi szempontból a belvárosi és lipótvárosi bérházak ugyan kevésbé, a külvárosok házainak a többsége azonban erősen kifogásolható volt. A belvárosi nagyobb házaknak is csak az utcai szobái voltak tágasak, világosak; az udvari lakások viszont sötétek, s általában nedves falúak, különösen a szűkebb utcákban és Budán a Duna mellett. A lakosság számának s elsősorban a szegénysorsú: lakosság számának a növekedése következtében a negyvenes években, éppen a felső-magyarországi éhínség idején Budán és Pesten is fokozódó nyomor hónapjaiban már felvillant a pesti sajtóban az angol és német gyárvárosok (London, Liverpool, Edinburgh, Nottingham, Boroszló) nyomornegyedeinek a képe is. JEGYZETEK 1 FővL PL BL Népesség és lelekösszeírasok. — Herczeg E., TStK 1964, 173—191. 2 Lakosságszám: Haeuffler, Dorf finger, Jankovich, valamint: Herczeg E., TStK 1964. 3 Az esztergomi egyházmegye Schematizmusai 1813—1847. 4 Ld. előző jegvzet. 5 FővL PL Lelekösszeírasok 1806—1848. 6 Schams, Pest, 103—109, valamint: Magda, Csaplovics. 7 Dorffinger. 8 Külföldi városok: E. Levasseur, Les populations ... Paris 1887. 9 A székesfehérvári egyházmegye Schematizmusai 1810—1846, és Lakatos E., TBM 1957, 319. 10 A váci egyházmegye schematizmusai 1809— 1846 és Lakatos E., TBM 1957, 319. "Schams, Pest, 109. 12 A mobilitásról: Bácskai V'., TStK 1969. 13 Jankovich, 113—119 és Kósa, 20—22. 11 FővL BL 1793. évi adóösszeírás. 15 FővL BL 1822. évi adóösszeírás. 16 FővL PL Classifieationsbuch 1797; Adókivetési összeírás 1840. 17 FővL PL Lelekösszeírasok 1806—1841; Herczeg E., TStK 1964, 173—191. 18 A nemesekről: Herczeg E., TStK 1964, 175; Schams, Pest. 19 A polgárokról: FővL PL, BL Polgárkönyvek. 20 A zsidókról: Büchler; FővL PL Zsidóösszeírások 1793, 1833, 1846; Groszmann Zs., MZsSz 1936, 231—243. 21 A zsidó értelmiségről: Kósa, 111—131. 22 FővL PL 1817. évi zsidóösszeírás. 23 A budai zsidókról: Schams, Ofen, 278—279; FővL BL 1822. évi zsidóösszeírás. 24 FővL BL 1793. évi adóösszeírás. 25 FővL PL Classifieationsbuch 1797. 26 Az 1848. évi pesti választójogosultakról: Bácskai V., TBM 1973. 27 Az 1848. évi budai választó jogosultakról : Baraczka I., TBM 1943. 28 OL Regnicolaris lt. 1828. évi országos összeírás, Óbuda. 29 FővL Óbudai lt. 1848. évi adóösszeírás. 30 Buda és Pest környéke falvainak adatai: OL Regnicolaris lt. 1828. évi országos összeírás. 31 PmL Pest megyei sommás-táblázatok, valamint: Lakatos E., TBM 1957. 32 A helvőrségről : Schams, Pest, 420—423, Ofen, 511—514^ 33

Tonelli, 75—86. 34 Barcsay Amant Z., A francia forradalom hadifoglyai Magyarországon, idetelepítésük első esztendejében. Bp. 1934. 35 Az egyetemi hallgatók száma: Szentpétery— Eckhart—Győri—

Hermann, A királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. I—IV. Bp. 1935—1938. 36 Jurátusok, patvaristák: Schams, Pest. 37 Cselédközvetítésről : Schams, Pest, 327—328. 38 Napszámosok, cselédek: Athenaeum 1841, 207—208. 39 FővL PL Lelekösszeírasok. 40 FővL PL Népességösszeírások 1806—1847. 41 Ld. 3. jegyzet. 42 Uo. 43 Ld. 9. ós 10. jegyzet. 44 FővL PL, BL Polgárkönyv, valamint: Kósa, 56—80. 45 Az 1851. évi nemzetiségi megoszlás: Haeuffler. 46 A környék nemzetiségi megoszlásáról: Fényes. 47 Az egyes plébániákra vonatkozó adatok az egyházi schematizmusokban találhatók.