Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

JEGYZETEK 1 A város első napjairól: Károlyi

—Wellmann. 2 Tollius útleírásából részleteket — magyar fordításban — Szamota közölt: 287 — 289. — Chishull naplóját Kropf L. ismertette: Századok 1903, 234. 3 A budai vár helyrajzával — a Zaiger és a Haüy-féle térkép adatainak rögzítése során Weidinger Gy. és Ilorler F. foglalkozott (TBM 1956, 29—32). Korábban, a Zaiger adatait is közölve: Vass, újabban Nagy Lajos, TBM 1971, 81-119. 4 A budai vízvezetékről: Zakariás G. S., BudRég 1956, 299-324. 5 A vári romokról: Miller. 8 Az 1723. évi tűzvészről: Pásztor 1936, 41. Pásztor leírta — a Vass által közölt Zaiger alapján — Buda várát is a „Visszafoglalást követő esztendőkben" (24 — 43). 7 A királyi palotáról újabb feldolgozás: Ozagány. 8 Az erődítményrendszerre összefoglalóan új, illetőleg újonnan értékelt adatokkal: Bp. műeml. 1955-1962. 9 A XVIII. század eleji változásokról (Prati 1714. évi tervéről és Vánossy városleírásáról): Bánrém) Gy., PBE 1932, 118-127. 10 A Vízivárosról: Nagy Lajos, TBM 1964, 181249. 11 A budai téglavetőkről: Nyitrai E., EtEK 1953, II. 42-55. 12 Újlakról: Jankovich M., BudRég 1963, 153 164; korábban: Vass. 13 A Tabánról: Nagy Lajos, TBM 1959, 71-72. 14 A Krisztinavárosról korábban: Gárdonyi A., TBM 1934; újabban: Gál É., TBM 1973. 15 Buda város újkori határának egyes kérdéseit — főképp a középkori város határának a kutatása kapcsán — tárgyalta: Gárdonyi A., BudRég 1945, 379-395, foglalkozva az 1698. évi Pest megyei határmegállapító tanúkihallgatással is, amelyet az esztergomi káptalan tizedszedési joga kérdésében (érdekében) tartottak. Foglalkozott e kérdésekkel Garády S. is (PBE 1931, 115 133), az EK-ban levő és az 1698. évi tizedperrel kapcsolatos listát — Nomina montium Budensium Hungarica vetera — tévesen „egy budai polgár feljegyzéseinek" tekintve, s e feljegyzéseket nem körültekintően értelmezve. A hidegkúti határperről szintén Garády S. írt (PBE 1932). Buda határának XVIII. századi tagolódásáról közölt számos jó adatot Dvihally, és a határrészek elnevezéseiről: I. Pogány, Acta Linguistica 1970, 141 — 172. lß Pest város felszabadulás utáni helyrajzával elsőnek Horner foglalkozott régi térképek és telekkönyvek alapján, és az általa szerkesztett térkép: „Pest sz. kir. városa 1758-ban" (nem azonos a Scheiben-Schützen Almanach für das Schützen Jahr 1830 c. kötetben megjelent térképpel) még ma is forrásértékű. Rómer térképét használta fel, még a méreteit is pontosan megtartva Schmall a „Pest városa az 1687 — 1716. években" e. térképének szerkesztésénél (Adalékok I. 6 — 7. oldal között). Schmall térképét viszont (bár más méretaránnyal) E. Häckel használta fel (SüF 1941, 394-395. oldal között). Az 1688. és 1696. évi Zaiger adatait az 1784. évi Balla-térkép alapulvételével és az 1710. évi, valamint az 1720 1750 között készített térkép figyelembevételével új térképen rögzítette Nagy Lajos, TBM 1961, 168 — 169. oldal között. Újabban Rómer szerkesztéséhez tért vissza Dümmerth (290 — 291. oldal között). 17 Pest falairól, bástyáiról, kapuiról: Rómer, 135 — 165, Gárdonyi A., HistoriaB 1929, 4 — 5. sz. 1 — 8. 18 Pest város határának a történetével Belitzky J. (TBM 1935) és — az egész kérdéssel részletesen — Nagy Lajos (TBM 1957, 133-196) foglalkozott. A város határában levő középkori maradványokat Gárdonyi A. is említette (TBM 1940, 14-27). Az 1720-1735, 1738, 1747. évi határperek iratai: FővL PL. A Pest és Palota közötti határ megállapításáról újabban: Bácskai V., RMÉvk 1965. 19 A földrajzi viszonyokkal Gholnoky J. (FŐK 1915), Horusitzky H. (Budapest Székesfőváros Duna-balparti területe földtani, talajtani és vízi viszonyainak ismeretéhez. Bp. 1925), Strömpl L. (FöK 1912) és Prinz Gy. (Budapest földrajza. Bp. é. n.) foglalkozott. 20 Pest külvárosairól — rövid összefoglalásokat — Gárdonyi A. írt (Pedagógiai Szeminárium 1935 — 1936, 205-210, 270-278, 330 — 336, 406-415, 467 476, 530-536, 590-597: sorrendben a Kőbánya, az alsó külváros, a felső külváros, a Lipótváros, a Belváros, a Vár és a Váralja rövid — elsősorban helyrajzi vonatkozású — története). 21 A pesti külvárosalakulás kérdéseivel (a Terézváros kialakulása kapcsán) Nagy Lajos foglalkozott (TBM 1956, 97 — 126). 22 A Józsefvárosról: Turányi K., TBM 1963, 329 362. 23 A Ferencvárosról Turányi K. is írt (VáSz XXXIV), de kialakulásának a kérdését éppen csak érintette. 24 A Lipótváros alapításával Gárdonyi A. (PBE 1929, 128 — 133), Pásztor (1940) és Jv. Márkus M. (FöÉ 1956, 325-342) foglalkozott, 25 Óbuda XVIII. századi helyrajzának alapvető forrása mind a lakott területre, mind a határ beosztására vonatkozóan — Kneidinger 1766-ból és 1778-ljól való két kéziratos térképe (OL Kamarai térképek. Először közölte Bárt fai Szabó L., Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Bp. 1935). A XVIII. századi helyrajzról — röviden — Schauschek J. írt (ArehErt 1949). Számos új adat található a Bp. műeml. 1955-1962. 11. kötetében. Óbuda XVIII. századi helyrajzának a kérdését újabban érintette Jankovich M. is (BudRég 1958, 487-499). 2fi A környék falvainak helyzetéről és betelepüléséről — újabban — Kosáry D. és Petróci S. írt (Pest megye múltjából. Bp. 1965). A környék falvainak határviszonyait is érintő — a PL-ban levő — határpereket Belitzky J. dolgozta fel (TBM 1935). 27 Az egyes falvak topográfiai leírása elsősorban a II. József-kori katonai felvétel térképlapjain (fényképmásolatuk a Hadtörténeti Intézet térképtárában) és Pesty Fr. kéziratos helységnévtárán (OSzK, Kézirattár) alapszik.