Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

divatképeket, sőt 1843-ban megkezdte — Kostyál Ádám pesti szabómester modelljeinek a közlésével — a magyar divat népszerűsítését is. A Regélő Pesti Divatlap mellett a negyvenes években a Honderű és a Spiegel című lapok is adtak ki divatmellékleteket. A Honderű eredeti párizsi képeket közölt, a Spiegel pedig a divatképek mellett kalapképeket, hímzés- és egyéb kézimunka-mintákat, lakberendezési tanácsokat, bútorok, függönyök készítésére vonatkozó felvilágosításokat is adott. Ezeknek a divatlapoknak igen nagy ízlésformáló és terjesztő hatásuk volt nemcsak Pesten, hanem szerte az országban. (253 — 255. kép.) A Regélő Pesti Divatlap előfizetőinek túlnyomó része vidéken élt; a lap a polgári életformát közvetítette, bár divatképei annak csak a külső jegyei voltak. JEGYZETEK 1 FővL PL Classifieationsbuch 1797. 2 Talherről: Kuthy S., MűvÉrt 1958, 32-42. Jungról: Krámer M., Magyar műemlékvédelem 1967—1968. Bp. 1970, 195—212. 3 Az átmenetről újabban: Bibó I., ÉpÉt 1973. 4 Bierbauer V., TBM 1932, 76—98. 5 Pollaokról általában: Zádor A. monográfiája. ''Zádor A.; Schoen A., A pesti Deák téri evangélikus templom. Bp. 1939. 7 Zádor A.; Bierbauer V., MMűv 1925, 552—566. "Zádor A.; Bierbauer V., TBM 1934, 91 — 104; Kovács L., TBM 1934. 9 A Nemzeti Múzeumról Zádor A. külön is írt (A Nemzeti Múzeum épülete. Bp. 1953), korábban Lechner J. (Bp. 1929). 10 Hild Józsefről általában: Bados J. monográfiája. "Kasselik Fidélről: Bierbauer V., MMÉK 1927. 12 A kőműves céhről: Duray K., A budai és pesti kőműves, kőfaragó és ács céhek. Építőmesterek évkönyve. Bp. 1914; Gárdonyi A., PBE 1928, 38—42. 13 Hofrichterről: Bierbauer V., MMÉK 1927^ 11 Brein Fülöpről és Ignácról: Komárik D., EpEt 1973, 166—182. 15 A „kismesterekről" általában: Zádor—

Bados. 16 A pesti Megyeházáról újabban: Tóth A., A pesti vármegyeháza. Bp. 1972. A Magyar Színházról: Báthory, A Nemzeti Színház éjutésének és lebontásának története. Bp. 1904. 17 Építőmesterek 1828-ban: Kapossy J., MűvErt 1952, 133—140. 18 A budai építészetről adatokat közölt: Zakariás G. S., TBM 1957. 19 A krisztinavárosi tempómról: Schoen A., Történetírás (1927). 20 Cassanóról, Panról: Komárik D., ÉpÉt 1972, 395, 407—408. 21 Az országháza tervéről: Vámos F., MűvÉrt 1963, 38—47; újabban: Komárik D., TBM 1972. 22 A romantikus építészet kezdeteivel Vámos F. foglalkozott: MMűv 1925, MV 1965, 37—39. Adatokat közölt: Pereházy K., MV 1964, 92—99. 23 A budai szobrászatra, dombormű vekre adatok: Pp. műeml. 1955—1962. A Sándor-palota dombormű veiről: Schoen A., Történetírás 1938, 149— 1 50. 24 A szobrászokról, szobrászatról általában: Lyka IV. 83—97; Pogány O.G. 1939. 25 Huberről: Bayer J., Pestbudai művészeti almanach. Bp. 1919,'89—95; Soós Gy., MűvÉrt 1964, 20—27; Csatkai E., MűvÉrt 1959, 155. 26 Ld. I 7. jegyzet. 27 FővL PL Lajstromozatlan iratok 1929/1822. 28 Marczevicz E., A pesti Ferencesek terének kútpálvázafa. .Adatok ;i pesti szobrászai történetéhez a XIX. század elején. Bp. 1931. 29 Meiler S., Ferenczy István élete és művészete. Bp. 1905. — Újabban: Soós Gy., MűvÉrt 1956, 165—167; 1959, 68—75. Új összefoglalás: Cifka P., Ferenczy István. Bp. 1969. 30

Alexyről: Soós Gy., MűvÉrt 1954, 92 — 100; 1961, 44—50. :il A festészetről, a festőkről általában: Lyka IV. 97—145; Pogány O.G. 1955; Genthon 1935; Hoffmann E.; Kopj) J., Ismeretlen magyar festők a XIX. század első felében. Bp. 1941; Magyar biedei 'meier festészet. Bp. 1943. — Adatok: Bp. műeml. 1955—1962; Zakariás. 32 Az ikqnoszt azokról : Sclioen A., MMűv 1936; Somogyi A., Budapest 1971. júl., 48. 33 Rivettiről: Kovács F., Alba Regia 1969, 170— 172. 34 A cégérfestőkről: Schoen A., Műbarát 1921, 145—149; Horváth H., A Műgyűjtő 1931, 209 — 213; Rózsa M., BudRég 1971, 373—380. — Garay megállapításai: Összes munkái. Bp. 1887, V. 244— 249: „Boltcímerek" c. cikke. 35 Stunderről: Bózsa Gy., MűvÉrt (1969). :!,; Műbarát 1921, 28—29. 37 Donátról: Bayer J., Művészet 1903, 343 346. 38 Peskyről: Művészet 1903, 283; Siklóssy L., Műbarát 1921, 143 145. - Uggerről: Rózsa Gy., MűvÉrt 1968, 80—84. 39 Petrichről: Műbarát 1922, 53—59. — Szentgyörgyiről: Seenger E., MűvÉrt 1953, 152—155. 40 Kisfaludyról: Lyka K., MMűv 1930, 605—606; Lajta E., A magyar művészettörténeti munkaközösség évkönyve. Bp. 1951, 114—117; Vayerné Zibolen Á., MűvÉrt, 1967, 151—175. 41 Markóról: Pogány ö. Gáborné, Markó Károly. Bp. 1954. 42 Markosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Kolozsvár 1944. 43 Barabásról — az önéletrajz, és Hoffmann E., Bp. 1023. 44 Kiss Bálintról: Zádor A., A magyar művészettörténeti munkaközösség évkönyve. Bp. 1952, 24—47. 45 Marást oniról: Krem mer D., Pestbudai művészeti almanach. Bp. 1919, 111—121; Péter K., Bp. 1936. 46 Rozináról: Kiss E., Művészet (1907) 19—22, 202—203. «EinslérÔl: Művészet (1903) 147. 48 Waldmüller emlékirata: Bíró B., Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. Bp. 1951, 122-128. 49 A rézmetszésről, rézmetszőkről általában: Pataky. 50 Ehrenreiehről: Bózsa Gy., MűvÉrtl959, fi I— 67. •

r>l Az acélmetszésről: Lyka IV. 107. 52 A litográfiáról: Nagy Z., A magyar litográfia története a XIX. században. Bp. 1934; Gerszi T., A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség évkönyve. Bp. 1952. 53 Szerelmeyről: Szentiványi Gy., Petrovics Emlékkönyv. Bp. 1934.