Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

ces templom. Bp. 1959; korábban: Schoen A., Emlékezés a klarisszák budavári és a ferencesek pesti templomára. Bp. 1943. 12 Saiy L., Az egyetemi templom; Réh E., ArehÉrt 1931, 168—171; Réh 24—33; Kuthy S., A pesti egyetemi templom. Bp. 1960. — Mayerhofferról: Réh (o a kisugárzásról is) és Mojzer M., MűvErt 1956, 136—145. 18 A pesti Kálváriáról: Révhelyi E., ArchÉrt 1920, 202—222; B. Qrimschitz, Henszlmann Lapok 1927, 4. sz.; ArchÉrt 1928, 188—197. 11

A pálos kolostorról: Kopp J., A háromszáz éves pesti papnövelde. Bp. 1948. 15 A piarista kolostorról: Friedreich E., A budapesti piarista telek története. Bp. 1914. 1B A jezsuita építkezésekről: Némethy 1876; Budó ./., TBM 1936, 230—232; Lócsy E., A budavári Hess András tér. Bp. 1961. 17 A budai szerzetesrendek építkezései: Szabó György F., Eerencrendiek a magyar történelemben. Bp. 1921, 436—488; Glauderne Vladár M., TBM 1943, 163—176; Paulinyi 0., TBM 1938, 16—61; Schoen A., MV 1958, 88—90; Fallenbüchl F., Az Agostonrendiek Magyarországon. Bp. 1942. 18 A Zeughaus építéstörténetéről: Bánrévy Gy., TBM 1033, 104—140. Pratiról: Schoen A., MűvÉrt I960. Hölblingről: Schoen A., MűvÉrt 1958. 19 A királyi palota újjáépítésének első szakaszáról: Bánrévy Gy., TBM 1932, 1 — 49. 20 A királyi palota Mária Terézia uralkodása alatti építéséről: Kapossy J., ArchÉrt 1928; MűvÉrt 1953, 123—130. Kapossytól eltérő álláspont: Réh, 70—80. A palota építéstörténetének újabb összefoglalásai: Gerô L., Bp. műeml. 1955., I. 289—304; Czagány. Kapossy álláspontját fogadja el és Oracsek szerepét hangsúlyozza a palota építésénél újabban: Voit 1970, 45—48. F. A. Hillebrandtról: Kapossy J., Századok 1924, 585—613. 21 A XVIII. századi budai és óbudai templomépítészetre vonatkozó adatok legnagyobb része: Bp. műeml. 1955—1962, I—II. — Horler M. ugyanitt megjelent tanulmánya (Buda építészete) értékelését figyelembe véve, használható még Schoen rövid összefoglaló tanulmánya is Buda és Óbuda XVIII. századi templomairól: Történetírás 1937, 52—62. A Nagyboldogasszony-templomról: Némethy 1876; M. Takács M., A budavári Mátyástemplom. Bp. 1940. — A karmelita templomról: Glauderné Vladár M., TBM 1943. A tabáni plébániatemplomról: Schoen A., A buda-tabáni Szent Katalin-plébániatemplom. Bp. 1936. 22 A budai kápolnák 1 723. évi összeírása: FővL BL Consignation deren Capellen, Kreutzen und Stationen Extramoenia. 23 A vízivárosi plébániatemplomról: Schoen, Szt. Anna. A templom tervezésével kapcsolatban a Schoenótől eltérő álláspontot Réh képviselte (83— 84). 24 A klarisszákról: Schoen A., Emlékezés a klariszszák budavári és a ferencesek pesti templomára. Bp. 1943, 5 —12. Az óbudai templomról: Schoen, Óbuda. 25 A trinitárius templomról: Bertalan V., Az óbudai-kiscelli trinitárius kolostor és tenrrplom. Bp. 1942. 2B Az újlaki templomról: Szokolay Gy., A budaújlaki r. k. egyház. A Budapest-újlaki róm.-kath. egyház évkönyvei I. Bp. 1926, 6—106; Réh, 66, 84; Schoen A., Történetírás 1937, 9. 27 Az ágostonosok templomáról: Kaiser N., A Budapest-Országúti róm. kath. plébánia keletkezése, határai és népesedősi mozgalma. Bp. 1913; Fallenbüch! F., Az Agostonrendiek Mag varországon. Bp. 1942. 28 A Flórián-kápolnáról: Müller J., A buda-vízivárosi szent Flórián-kápolna. Bp. 1936. 29 A kapucinus templomról: P. Veremund, Emlékkönyv a budai kapucinusrendi zárda és plébániatemplom renoválása alkalmából. — A templom barokk homlokzatának 1851. évi felmérési rajzát közli: Komárik D., MV 1973, 247. 3(1 Az óbudai református templomról: Mészáros S., Az óbudai ev. ref. anyaegyház száz éves története. Bp. 1886. 31 A Pest környéki templomokra vonatkozó adatok: Zakariás; A váci egyházmegye történeti névtára I. Vác 1915. A Buda környékiekre: Bp. műeml. 1955—1962, IL; Gerecze P., Magyarország műemlékei. Bp. 190(5. A cinkotai evangélikus templomról: Bibó I., MV 1968, 255. 32 A pesti városházáról: Schmall, Városháza. — Peithmüller és a többi mester 1768. évi elszámolása: FővL PL Intimata a. a. 4233. 33 A budai városházáról 1724-ig: Nagy Lajos, BudRég 1971. Az 1770—72. évi építkezésre: Bp. műeml. 1955—1962, I.; FővL BL Statt Ober Kammer Ambtsrechnungen 1770—1772. 84 A pesti megyeházáról: Imrényi I., Építés— Építészet 1950; Té>th A., A pesti vármegyeháza. Bp. 1972; OL Helytt. It, Acta Miscellanea fasc. 63. nr. 336. 3S

A Károlyi-palotáról: Révhelyi E., TBM 1933, 87—103. 38 A pesti főúri, nemesi családok házaira vonatkozóan: FővL PL Belvárosi telekkönyv. Közölt adatokat (a Grassalkovieh-, Crabovszky-, Zichy-, Péterffy-palotára): Petrik I—II. A Póterffy-palotáról Révhelyi E. írt (Henszlmann Lapok 1930, 8. sz.). Mayerhoffer András szerepének túlbecsüléséről régebben Fleischer Gy. (Századok 1934), újabban Voit (1970) írt. 37 A budai palotákról: Bp. műeml. 1955—1962, I.; Schoen A., MűvÉrt 1959, 56—58. 38 A XVIII. századi magyar kastólyópítészetről összefoglalóan: Rados 1939. A tétényi kastélyról: Cserei—Fülep, Nagytétény műemlékei. Bp. 1957; Geszti E., IMÉvk 1963, 39—52. Az óbudai Zichykastélyról: Schoen, Óbuda, 5—16. 39 A XVIII. századi pest-budai szobrászat újabb összefoglalása: Aggházy I. 103—129. Ugyancsak ő közli az egyes szobrászok műveire vonatkozó adatokat is. A művészekre vonatkozó részletesebb adatok: Schoen, Szt. Anna és Városháza. A művekre: Bp. műeml. 1955—1962, I—II. 40 Sclioen A., A budavári Szentháromság szoboremlék. Bp. 1918; TBM 1936. 41 Schoen A., Muharát 1921. 42 Schoen A., TBM 1934, 157—164. 43 Ld. 32. jegyzet és Bp. műeml. 1955—1962. 44 Gundrichról: Horváth H., ArchÉrt 1928. 45 Hebenstreitről: Eszláry E., Művészettörténeti tanulmányok. Bp. 1957, 88—108. 46 A belvárosi templombeli kálvária-csoportról: Schoen A., Jegyzetek a pesti belvárosi plébániatemplomról. Bp. 1943; Eszláry É., MűvErt 1956, 145—150. 47 A pesti szobrászvitáról: Siklóssy L., Pesti Napló 1918. szept, 17. 48 A budavári kútról: Schoen A., ORTÉ 1920— 1922, 195—198; Zakariás G. S., BudRég 1956, 299—324. - - Kögler szobortervéről: Schoen A., Pestbudai Almanach 1919. 49 A polgári lakásokban előforduló képekre vonatkozó adatok: FővL PL, BL Hagyatéki leltárak. — Raspasani hagyatékáról: Sclioen, Szt. Anna. — Az ,,ovidiusi képek" Liechtenau Erzsébet 1772. évi hagvatéki leltárában: FővL BL Inventaria 716. 50 A budai és pesti festészetről újabban: Garas; korábban: Némethy L., ArchÉrt 1881, 256—271 és 1884, 99—109; Bende J., Szépművészet 1944, 230—236. 51 Schervitzről: Schoen A., MMűv 1929, 265—269.