Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
20. A kőbányai szőlőhegy térképe 1 770-ből, részlet szántóföldek egy része a Majakovszkij utca vonalára dűlt, másik részük pedig a mai Dohány utca és Szövetség utca vonalára. A Rákóczi úttól délre, a Józsefváros és a Ferencváros területén a szántóföldek a Rókuskápolnán túl, a Keresztúri úton, tehát a mai Népszínház utcában, annak a Rákos-ároktól a mai Tolnai Lajos utcáig terjedő szakaszán terültek el, és hátulsó végük alkotta a mai Bérkocsis utca vonalát. Voltak szántók, miként az 1718-ban elkezdett telekkönyv megjelölte: a Lerchenfelden (a mai Bacsó Béla utca, Népszínház utca, Nagyfuvaros utca és Baross utca között), valamint a mai Baross utca és Üllői út között (a Kecskeméti kapun kívül, az alsó majorságoknál) is. Míg a Terézvárosban és a Józsefvárosban a szántóföldek a majortelkekkel és a kertekkel eléggé összekeveredve fordultak elő, addig a Ferencvárosnak a Rákos-ároktól délre eső részén, a Duna és az Üllői út között nagy összefüggő területet alkottak, a Szolnoki (Üllői) út és a pusztatemplom (a mai Boráros tér környéke) mellett, illetőleg környékén. 21. A pesti határ az 1780-as években. A Neu-féle térkép részlete