Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
és aránya (326) Gyapjúkereskedelem, Wodianer-ház — Dohánykereskedeleni, Ullmann-ház (-127) Borkereskedelem, Kappel-ház — Gabonakereskedelem Vaskereskedelem Textilkereskedelem. Boskovics-ház (328) A kereskedelmi tőke nagysága — Az angol tőke exportvállalkozásai — Magyar Kereskedelmi Társaság (329) l'est kereskedelmi szerepe (330) 2. KÉZMŰVESIPAR 330-342 A két város kézművesmestereinek száma (330) Céhen kívüli mesterek — A mesterlegények száma (331) Az iparágak száma — Zsidó kézművesek Pesten és Budán (332) Kézművesipar Óbudán — Kézművesipari termelés (333) Kézműves textilipar — Kézműves bőripar — Kézmű ves fémipar — Kézművesek és a kereskedelem — Céhek szauna Pesten és Budán (335) Az 1813. évi céhszabályozás (336) Bérezési viszonyok (337) Bérmozgalmak, legénytársaságok — A kalapos- és kőműveslegények mozgalmai — A pesti vargalegények 1836. évi mozgalma (338) A pesti szabólegények 1842. évi mozgalma Céhellenes tüntetés 1847-ben — A kontárok száma Budán és Pesten (339) Kézművesek száma és a lakosságszám (340) Kézművesek városrészenkénti megoszlása Pesten és Budán — A kézművesipar fejlettségi szintje (341) A környékbeli céhes ipar — Az iparszabadság kérdése (342) 3. MANUFAKTÚRÁK, A GYÁRIPAR KIALAKULÁSA 342- 359 A) Manufaktúrák a XVIII. század végén 342 — 346 A selyemipar megtorpanása (342) A pesti selyemmanufaktúrák — A Valero-gyár (343) Goldberger „kéknyomó vászongyára" - Óbudai kékfestő műhelyek — Kadisch —Mauthner —Kanitz posztógyára (344) Bőrgyártó üzemek — Likőrgyár-alapítási tervek és Viriot likőrgyára — Biegel József gépgyára — Vogel Sebestyén bútorgyára (345) Eger János pesti olajgyára (346) B) Üzemek alapítása a dekonjunktúra idején 346 — 349 Új üzemek alapítása (346) A budai, pesti és óbudai üzemek a dekonjunktúra idején (347) A gyárak lerakatai (349) C) Üzemek a gazdasági élet fellendülése idején 349 — 353 Új budai és pesti üzemek az 1830-as években — A Lichtl Károly-féle cukorfinomító — Az Óbudai Hajógyár (349) Budai és pesti téglavetők — Mieszbach kőbányai téglagyára Kocsigyárak - Öltözködési cikkeket gyártó üzemek Gyufagyárak (350) Vegyészeti üzemek (351) Szesz- és ecetgyártás — Mezőgazdasági gépgyártás — A régi üzemtik az 1830-as években (352) D) A gyáripar fellendülése 353 — 359 Az 1840. évi XVII. tc. a gyáriparról — Iparegyesület — Országos Védegylet — Gyáralapító Társaság (353) Hengermalom — A Hengermalom öntödéjéé (354) A budai Ganz-öntöde (355) A pesti cukorgyár — Az Óbudai Hajógyár — Gőzgépek alkalmazása — Textilipari üzemek keletkezése a védegyleti mozgalom hatására (356) A Valero-gyár fellendülése — A ( íoldberger-gyár fellendülése — A védegyleti mozgalom hatása a bőriparban — A szeszgyártás — Dohányipar — Vegyészeti üzemek (357) Gyufagyárak — A Vidacs — Röck-gyár - Kisebb vasöntödék — Gépgyárak — Mieszbach téglagyára (358) Kocsigyártás — Uj iparágak (359) 4. MEZŐGAZDASÁG 359-369 Mezőgazdaság Pesten (359) Földművelés és állattenyésztés Budán (360) Szőlőművelés Pesten (361) Szőlőművelés Budán, szőlőterület (362) A szőlőbirtokosok száma — A szőlőbirtokok elaprózódása (363) A budai szőlők termése és a borértékesít és (364) Schams Ferenc és a budai szőlőiskola — Szőlőművelés Óbudán (365) A környék szőlőbirtokosai (366) Úrbéres szántóföldek és rétek (367) Úrbéri perek, legelőelkülönítés (368) Irodalom és források . 369 Jegyzetek 370 — 371