Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

16. Pest látképe az 1770-es években. J. F. Binder rézmetszete a pesti kötélverő céh bizonyságlevelén legnagyobb bizonytalanságban voltak, ugyanis ezen a területen a korábban feltételezhetően létezett házak többsége romba dőlt. Mindenesetre valószínűnek lehet tartani, hogy a pusztulás ellenére a mai Só utca (akkor Pástéin Gasse), a Bástya utca (1688-ban Hungar Giissl), de hozzá tartozott a mai Szarka utca is és a Királyi Pál utca (1688-ban Heyduckhen Giissl) nyilvánvalóan középkori eredetű vonala felismerhető és meghatározható volt. A lelkek szú- A meghatározott és kimért telkek száma Pesten 1688-ban 273, 1696-ban pedig 277 volt. Ez mának a szám a következő évtizedekben egyrészt a nagy telkek megosztása, másrészt az első felnövekedése m

éréskor figyelmen kívül hagyott területek felosztása révén jelentős mértékben növekedett. 1784-ben már 585 telek volt a fallal körülvett városban, tehát az egy századdal előtti mennyiségnek több mint kétszerese. (16—18. kép.) A XVIII. század első éveiben sor került a városfal keleti szakasza mögötti terület felosztására, s ezzel kapcsolatosan a mai Magyar utca és a Semmelweis utca vonalának a kialakítására (ez utóbbi az Invalidus-palota felépítéséig a mai Bárczy István utcáig tartott). Apró- telkeket osztottak itt ki, főképp napszámosok, kapások számára, s ezt a városfalon belüli új települést, tulajdonképpen új utcát Neue Weltnek (Újvilágnak) nevezték el. Hasonlóképpen apró telkek keletkeztek a mai Városháza (a volt Invalidus-palota) területén is, de ezeket már a század második évtizedében, a palota építkezésének elkezdésekor felszámolták. Feltehetően a Rákóczi-szabadságharc előtt megkezdődött a mai Petőfi Sándor utcától keletre eső nagy telkek egy részének a felosztása is. Ennek a felosztásnak az egyik eredménye a mai Városház utca vonalának a határozottabb kirajzolódása, a mai Gerlóczy utca (akkor Gitter Gasse) és a mai Vitkovics Mihály utca (akkor Sporer Gasse) vonalának a kialakulása. A mai Kossuth Lajos utcától délre, ugyancsak a XVIII. század legelején két új utca nyitására került sor: a mai Reáltanoda (akkor Kohlbacher Gasse) és a mai Ferenczy István (akkor Zucker Gasse) utcákéra. Szintén ezekben az években alakult ki — üres terület felosztása következtében — a mai Képíró utca vonala. Alaprajzi ^

z utcák száma ezek után a XVIII. század folyamán már nemigen szaporodott. A pesti belvái/ozások városi település szerkezete a XVIII. század elejére kialakult. Alaprajzi változást csak a telkek aprózódása okozott, és néhány esetben az apróbb telkek összevonása. A város a XVIII. század