Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

239. Warschag Jakab: * : A Kölber kocsigyár cégérterve, 1835. Lavírozott tollrajz. jr Kiscelli Múzeum 3. FESTÉSZET A szobrászathoz hasonlóan a festészet is igen elmaradott és igénytelen volt a XVIIL század végén és a XIX. század elején a két városban.

31 A század elején működött festők (Lampi, Neugass, Weyde, Pfenninger, Rauschmann, Loch- Budai és pesti biechler, Wollnkoffer, Schöfft, Falkoner Ferenc, Mertz, Hess) műveinek alig maradt nyoma. festők a század Festettek gyenge portrékat polgárok és nemesek számára, oltárképeket, tájképeket, csendélete- elejen ket. Azonban nemcsak műveik, neveik is gyorsan feledésbe merültek. Schöfft Józsefnek egy-két oltárképén kívül csak a foglalkozása maradt az utókorra: az utcát, ahol a háza volt, ma is Képíró utcának nevezik. Egyházi festészeti megbízás a XIX. század első felében a XVIII. századhoz képest elenyésző, Egyházi s az inkább vidéki, mint budai és pesti volt. A régi budai és pesti nagy katolikus templomokba festészet csak egy-két oltárkép került a XIX. század első felében. Az oltárkép-festészet — általában a templomi festészet — még a XIX. században is erősen kötődött a barokk példákhoz; közülük egyik-másiknak legfeljebb a rajta szereplő városkép-ábrázolás ad nem művészi, inkább várostörténeti jelentőséget. Ritka — nemcsak a pesti, hanem a magyarországi festészetben is — az olyan törekvés, mint Wagner Józsefé, akinek az Ürményi család váli mauzóleumába és a józsefvárosi templomba festett képei a korai praeraffaelita (akkor nazarénusnak nevezett) iskola jegyeit viselték magukon. A görögkeleti egyházak festészeti munkáit nem a helyi mesterek végezték. A pesti görög Ikonfestők templom ikonosztázának megfestését éppúgy idegen művészre bízták, mint a tűzvészben elpusztult tabáni szerb templom új ikonosztázának a megfestését is. A pesti görög templom ikonosztázát 1799—1800között készítette el — a miskolci görög templom ikonosztázának a mintájára — Jankovits Miklós egri faszobrász. A gazdagon faragott, aranyozott, copf stílusú ikonosztáz képmezőinek, valamint a templom többi (összesen 87) képének a megfestésével Anton Kuchlmeister bécsi akadémiai festőt bízták meg. Kuchlmeister festette később — pesti mintára — a miskolci templom ikonosztázát is. A tabáni szerb templom — már copf és empire stílusú — ikonosztázának a faragóniunkája (talán szintén az egri Jankovits Miklós műhelyében) 1814—1817 között készült el, s 69 képének megfestésével a pancsovai születésű Arsza Todorovics híres szerb ikonfestőt bízták meg. (238. kép.) A Kuchlmeister által festett ikonok szinte kivétel nélkül még a későbarokk stílusjegyeit viselték magukon, Todorovics ikonjainál viszont a barokkhoz való kötődés mellett már hatá-