Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

Pollack lakóház- ép í Ikezései 221. Pollack Mihály arcképe. Olajfestmény sítása nem állapítható meg. Az azonban bizonyos: Pollack ennél az építkezésnél bebizonyította, hogy alkalmas nagyszabású építési feladatok szervezésére és irányítására. Pollack pesti munkásságára csupán 1808-tól kezdve vannak pontosabb adataink, amikortól a Szépítési Bizottmány iratanyaga és tervanyaga a rendelkezésünkre áll. Lehetetlen azonban, hogy az a tehetséges építész, aki első munkájával, a pesti evangélikus templommal olyan nagy, megérdemelt feltűnést keltett és elismerést nyert, hogy a XIX. század első évtizedének legjelesebb budai és pesti építkezéseivel akár mint tervező, akár mint művezető kapcsolatba hozható a neve, akire rábízták a pécsi székesegyház átépítését, a fehérvári megyeháza terveinek az átdolgozását, akiről ugyanakkor bizonyos, hogy Pesten is tevékenykedett — lehetetlen, hogy 25 és 36 éves kora között a polgári építészetben ne alkotott volna valamit. Csaknem 300 ház épült ez időben Pesten. Ekkor kezdődött meg igazán a Lipótváros és a Ferencváros kiépülése. Lehetetlen, hogy az egyikben emeletes, a másikban földszintes házat ne épített volna az a Pollack Mihály, aki 1810-től kezdve a Szépítési Bizottmány levéltára szerint a legtevékenyebb pesti építész volt. Pollack első ismert lakóház-tervei (egykét kivételtől eltekintve) meglehetősen kisméretű és jelentéktelen építkezésekre utalnak. Ezekkel előbb a vele dolgozó kézművesek bízták meg, de hamarosan már a tekintélyesebb polgárok is foglalkoztatták. Ekkor építette a háromemeletes Kardetter-házat, amely tagolásában még őrizte a barokk építészet hatását, de már magán viselte — mégpedig határozottan - azokat a jegyeket, amelyek a következő években a Pollack által épített pesti klasszicista házakat jellemezték. Az 1810-es években egymás után épültek fel Pest különböző részein Pollack jellegzetes lakóházai, illetőleg bérházai, köztük a mai Petőfi Sándor utca és a Felszabadulás tér sarkán a Brudern-ház, amely kétemeletes fedett átjáró-udvarral ellátott üzletház volt, és elkészülése (1817) után szinte azonnal ,,mind különössége, mind ritka szépsége által" a város nevezetességei között említették. (223. kép.) Az ilyen üzletház akkor még Európában is újdonság és ritkaság volt: a párizsi Passage des Panorama 1810 körül, a londoni Burlington Arcade 1818-ban épült, a párizsi Galerie d'Orléans 1829 — 1831 között, a milánói Galleria de Cristoforis pedig 1831-ben. A Brüdern-házzal csaknem egyidőben építette a mai Reáltanoda utca és Szép utca sarkán az Almássy-palotát (224. kép), amely munkásságában határt is jelölt: megtalálta a középutat, illetőleg a helyes arányt a teljesen dísztelen és az új stílusnak megfelelő reprezentatív építés között. Ettől kezdve egyre több és igényesebb megbízást kapott nemcsak Pesten, hanem vidéken is. 1822-ben építette a saját házát (a mai József Attila és Nádor utca sarkán), amely szinte összefoglalása a városi lakóházak építése terén kifejtett tevékenységének. 1826-ban készült a Nádor utca és Zrínyi utca sarkán ma is álló volt Festetich-palota, amely az egyik legszebb ez időben épült pesti ház. Pollack megbízói között meglehetősen kevés arisztokrata volt, és nem szerepeltek nagy számmal a főtisztviselők és értelmiségiek sem. Elsősorban a polgárság foglalkoztatta, a vagyonosabb kézművesek és kereskedők. Pollack Mihály 1808—1828 között elsősorban városi lakóházakat (főképp kétemeleteseket) épített. Ezeknek a házaknak igen nagy szerepük volt a városi háztípus kialakulásában, és Pollack ezekkel az építkezéseivel egy-két évtized alatt biztosította vezető szerepét a pesti építészek között. Míg a század elején a nagy építészeti feladatoknál a pesti építőmestereknek és magának Pollacknak is csupán a kivitelező szerepe jutott, addig a húszas évek második felétől kezdve a nagy középítkezéseknél a pesti építészek közül elsősorban őt vették számításba, aki munkásságával már bebizonyította, hogy nagy, reprezentatív feladatok megoldására is alkalmas. Ilyen feladatok főképp Pesten vártak rá. Tervezte és építette ugyan 1827 — 1836 között a szekszárdi megyeházát, készített tervet 1832-ben a jászberényi