Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

Pesti építőmesterek munkássága il /h'r /'. r>rti/f/r/r.< Ár I eni plmn i Kirche

. 218. A pesti evangélikus templom a mai Deák téren. Kőmetszet P. K. Vasquez térképsorozatáról nem a klasszicista stílus diadalra juttatásának az érdeméért, hanem annak valóban művészi megvalósításáért illeti meg az az előkelő rang, amelyet a művészettörténeti kutatások és — talán ezektől függetlenül is az épület értékeit figyelembe vevő érdeklődők megadtak neki. (218. kép.) A magyar klasszicista építészet történetének már évtizedek óta megszokott és már szinte természetes tárgyalási módja az, hogy Pollack Mihály fellépésével kezdik és Hild Jé)zsef működésével zárják; megjegyezve és tárgyalva közben a klasszicizmus pesti népszerűsítőit (Hofrichter Józsefet, a Kasselik és a Zitterbarth családot), és említve a kisebb pesti mestereket: Brein Ignácot és Fülöpöt, Landherr Andrást, Diettrich Józsefet, Diescher Jánost és Zofahl Lőrincet. Nem kapott azonban megfelelő hangsúlyt a barokkból a klasszicizmusba való átmenet.

3 Ezt az átmenetet stílusváltás címszó alatt ugyan jelezték a művészettörténeti összefoglalások, s felfigyeltek arra, hogy a XVIII— XIX. század fordulóján valami nagyon léis észrevették, sőt sokkal természetesebben vették észre, alkalmazták a mestereket az új stílus szolgálatára. Ez az nyeges történt. Ezt a kortársak mint a múlt kutatói: keresték és új stílus Pesten polgári stílussá vált, mielőtt Pollack munkálkodott volna; a jegyei adva voltak már a barokkban is, a cikornyáktól megtisztított elemek a XVIIL század végén már egyre tisztábban jelentek meg a városi épületeken. S ki élt velük? A polgár, aki bérházat, a nemes vagy főúr, aki a városban palotát, lakóházat építtetett, de olyant, amelyben nemcsak ő lakott, hanem haszonnal másnak az egészet vagy egy részét kiadhatta. Ezeket az épületeket készítették azok a pesti mesterek, akik a XVIIL század végén és a XIX. század elején kezdték a működésüket, és folytatták közülük jó néhányan, valamint az új mesterek a negyvenes évek végéig. E mesterek munkássága a Szépítési Bizottmány tervtárában fennmaradt és ismert adatok szerint 1809—1847 között a következőképpen oszlott meg :

4 1808 1828 1830 1837 1838- 1847 Összes Kasselik Fidél 37 37 Kasselik Ferenc 11 77 319 407 Kasselik Eleonóra — .3 — 3 Zitterbarth János 65 — — 65 id. Zitterbarth Mátyás 07 — — 07 ifj. Zitterbarth Mátyás 1 54 146 201 özv. Zitterbarth Teréz — 1 1 65 70 Hofrichter József 43 29 — 72 Landherr András 41 16 — 57 Brein Fülöp 188 — — 188 Brein Ignác 74 43 117 özv. Brein Magda — _ 71 71 Eberl Károly 7 — — 7 Diettrich József 2!) 8 — 37 özv. Diettrich Anna — 5 — 5 Zofahl Lőrinc 8 78 199 285 Pollack Ágoston — 3 148 151 Hild Klára — 9 61 70 Hild Károly — — 154 154 Diescher József — -121 121 Diescher János — — 25 25 Wagner János — — 21 21 egyéb mesterek 4 5 60 69 575 341 1390 2306