Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

215. A pesti Német Színház égése, 1847. Fuchsthaller acéhnets/.H <; itthon is terjedt, nemcsak a cigányok révén — és a nagy muzsikusokra is hatással volt. Haydn 1794-ben a Rondo all' ongarese-ben verbunkosokat dolgozott fel, és magyar táncokat, népdalokat hangszerelt 1796-tól kezdve Druschetzky György, József nádor udvari zenésze is. Ennek a zenének a legkimagaslóbb művészei a XVIII. század végén és a XIX. század elején hosszabb-rövidebb ideig Pesten működtek. Itt élt az 1790-es években a Pozsony megyei születésű Lavotta János, aki rövid ideig a Kelemen László-féle Magyar Játszó-Társaság zeneigazgatója volt. A csehországi származású Csermák Antal a XVIIL század végén szintén Pesten volt karmester. Az addig csak Haydnt, Mozartot játszó muzsikus itt szentelte magát egészen ennek a nemesi ízlés szerint magyar nemzeti zenének, és lett ennek — ha nem is „klasszikus Beethoven je", mint egy kortársa büszke elfogultsággal írta róla — kimagasló mestere. ,,A cigány virtuozitás legismertebb, legünnepeltebb képviselője" (mint Liszt Ferenc írta) azonban Bihari János volt. A Pozsony megyei Nagyabonyban született Bihari János 1801-ben vagy 1802-ben, közel negyvenéves korában került Pestre. Első életrajzírója, Mátray Gábor szerint „Biharinak Pes216. A leéget t pesti Német Színház. Kőmetszet 33 Budapest története III.