Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

játékszínnek álljon ragyogó épület, hogy a messzünnen jött vándor ott mindent találjon, csak azt ne, ami őtet Magyarországra emlékeztesse". Az 1830-as országgyűlésen a megyék követei már sorban nyilatkoztak a magyar játékszín létrehozása mellett. 1832-ben Széchenyi István — Pest megye színházi deputációjának a megbízásából — röpiratot írt a magyar játékszín érdekében. Széchenyi azonban csak egy szerény pesti színházat képzelt el, amelynek „nem egy visszarettentő fény palotának, hanem egy magához vonzó szelíd világú kis bájlaknak kellene lenni". A Magyar Tudós Társaság 1831—32-ben a magyar nyelv és irodalom fejlesztése és terjesztése céljából drámafordításokra és eredeti színművek írására tűzött ki pályázatot, 1833-ban pedig arra, hogy „Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten állandóan megalapítani?" Az első jutalmat feleletével Fáy András nyerte el, és ő volt az, aki Földváry Gábor Pest megyei másodalispán útján színházépítés céljára megszerezte ajándékképpen Grassalkovieh Antaltól azt a telket, amelyre az első pesti állandó magyar színházat szándékozták felépíteni. Az 1833. június 14-i alispáni jelentés szerint Grassalkovieh ezt a telket — a mai Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán — „a magyar játékszín számára odaajándékozza, oly feltétel alatt mindazonáltal, hogy se el ne adassék, se más célra ne fordíttassák". (103. kéj).) A színház itteni felépítésének ellenzői is voltak. Széchenyi István szebb helyen — a mai Tudományos Akadémia helyén — javasolta felépíteni, s ezzel Pest város tanácsa is egyetértett, sőt, a színházépítésbe maga is be kívánt kapcsolódni. Nem nemzeti intézmény létesítésére gondolt azonban, hanem — mint a német színház esetében — városi színházra. Pest megye a város ajánlkozását visszautasította, s országos gyűjtést indítva, 1835. augusztus 26-án elhatározta a színház felépítését. Az építkezés egy hónap múlva, szeptember 28-án Zitterbarth Mátyás pesti építőmester tervei alapján megkezdődött. A pesti magyar színház építésének megkezdésekor már két éve — 1833. július 7-e óta — játszott magyar színtársulat, Pest megye támogatásával, Budán a Várszínházban. „Miután már mindenki belebukott a budai bérletbe, magyar színészek próbálnak vele szerencsét" — írta Kádár Jolán, a pest-budai német színészet történetírója. Ezek a színészek az akkori legjobb magyar társulatból, az 1833-ban feloszlott kassai dal- és színjátszó társulatból kerültek ide, ahol Budai Színjátszó Társulat néven kezdték meg működésüket a megye által kirendelt Fáy András és az általa felkért Döbrentei Gábor igazgatása alatt. Bérleti díjat a társulat Buda városának csak jelképesen fizetett (évi egy aranyat), s a megye és a Magyar Tudós Társaság is csak „jelképesen" támogatta őket: kibérelte, de nem vette igénybe a páholyokat. Két szépirodalmi lap, a Honművész és a Rajzolatok, rendszeres színházi „kritikákkal" (e műfajnak ez az első magyar Magyar •színtársulat Várszínházban 211. A pesti Magyar Színház nézőtere a megnyitó előadáson. Röhn kőrajza