Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

Schedius szerepe Pest irodalmi éleiében Dugonics és Véilyi szerepe Virág Benedek 197. Virág Benedek. Rézmetszet Schedius e két vállalkozásának — a német nyelvűség ellenére vagy talán ennek révén is — jelentős hatása volt országszerte. Már 1 799-ben az Anzeiger mellett egy új lapot is tervezett, ama meggondolás alapján, hogy ,,a sokrétű anyagot, amely Magyarország minden részéből most hozzám hömpölyög, jobban felhasználhassam és az irodalom közönségével gyorsabban közölhessem". Ennek a — harmadik — vállalkozásnak a mesvalósulására azonban csak 1802-ben került sor, a Zeitschrift von und für Ungern zur Beförderung der Vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Literatur megindításával, h] lap céljául Schedius azt tűzte ki, hogy a tudományt és műveltséget az országban terjessze, a magyarságot és a magyar szellemi életet a külfölddel megismertesse, s hogy lehetőséget adjon magyar írók munkáinak megjelenésére, ezzel is növelve közönségüket. A Zeitschriftben cikkeket (tanulmányokat) jelentetett meg Magyarország földrajzáról, történelméről, irodalmáról, közölt szépirodalmi műveket és az irodalom művelőire vonatkozó személyi híreket. A folyóirat három évig állott fenn. Sikerét és életrevalóságát jelzi, hogy a második évfolyamtól kezdve már havonként jelent meg, maga köré gyűjtve nemcsak a város (főleg egyetemi) értelmiségét, hanem vidékieket is nagy számban, valamint az is, hogy amikor Schedius, nagy elfoglaltságára hivatkozva a folyóiratot megszüntette, kiadója, Hartleben azonnal pótolni kívánta egy másik hasonló célúval. Ez az Ungarische Miscellen volt, amelyet Lübeck Károly pesti orvos szerkesztett 1805-től 1807-ig. Ennek a hatása és szerepe azonban meg sem közelítette Schedius lapjáét. A Zeitschrift nemcsak az országban, hanem külföldön is elterjedt: a magyarországi irodalom vezetőjét látták a németül író és német folyóiratot szerkesztő Sehediusban. Ezt a vezérséget azonban nyilvánvalóan ő maga sem kívánta, és nem tekintették vezérnek a magyar írók sem. Pesti német szülők gyermeke volt, akit 24 éves korában neveztek ki egyetemi tanárnak. Német műveltségével a magyar törekvések mellett dolgozott, míg volt lehetősége rá: az Erdélyi Magyar Nyelvmíívelő Társaságnak állandó pesti levelezője, irodalmi igazgatója a magyar színtársulatnak. Az ő szalonjában hirdette meg Kármán József Pest irodalmi központtá tételének az eszméjét, itt állott elő magyar irodalmi folyóirat alapítási tervével, s ennek a folyóiratnak, az Urániának Schedius is munkatársa lett. A Martinovics-mozgalom felszámolása után — mint magyar író — ő is elnémult: a halálra ítélt Óz Pállal való barátsága miatt megfigyelés alá került. Előadásait az egyetemen latinul tartotta, 1817-ig nem jelent meg írása magyarul. Mégis ő volt az, aki a némaság évtizedében a legnagyobb (és sikeres) erőfeszítést tette a szétzilált irodalmi élet újjászervezésére, fórumot, ha német nyelvűt is, biztosítván számára. A magyar irodalomnak jelentős magyar nyelvű fóruma ekkor nem volt. Sem Pesten, sem az országban másutt. Pesten ebben az időszakban csupán egy-két inkább személyes példamutatás és az irodalmi, társadalmi élet mélyén megbúvó vállalkozás jelezte, hogy a némaság és a tehetetlenség csak a kényszerűség következménye, nem pedig a halálé. Dugonics András, az egyetemen a matematika, és Vályi András, a magyar nyelv professzora igyekeztek tanítványaik körében ébren tartani azokat az eszményeket, amelyek nemcsak az ő életük értelmét jelentették, hanem az ország alakuló fővárosában a magyar irodalom eredményei és bizonyítékai is voltak. A pesti egyetemen tanuló ifjúságra tanáraiknál, Dugonicsnál és Vályinál nagyobb hatása volt Virág Benedeknek, aki 1794-ben, negyvenéves korában költözött Pestre, majd innen Budára. Irodalmi munkássága életének ebben az időszakában is jelentős. Kortársai jogosan nevezték „magyar Horác"-nak, s célja a nemzeti szellemű irodalom megteremtése volt. Irodalmi munkáisságánál is jelentősebb azonban, hogy budai házában az ifjúságot maga köré gyűjtötte és munkára serkentette. Ha Budán vagy Pesten irodalmi életről lehetett szó a századforduló idején, akkor az szinte kizárólag Virág Benedek házában zajlott, és résztvevői az ő buzdítására jelentős