Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

:> at ft. X

1 í'O Lu\ V S J AX K il W iVH 195. Jankovich Miklós. Ehrenreich rézmetszete István és Jankovich Miklós. A Budán, illetőleg Pesten őrzött gyűjteményeik vetették meg az 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum régiségtárának az alapját. A Marczibányi-gyűjteményben a kimagasló ötvösművészeti alkotások mellett fegyverek, egyéb magyar régiségek és történeti arcképek is voltak, a Jankovich-gyűjteményben pedig görög és római régiségek (szobrok, érmek), történeti festmények, hatszáz magyar tárgyú réz- és fametszet, Árpád-kori pénzek sokasága, ötvösművek (mint gyűrűk, poharak, korsók, kelyhek, monstranciák). A Marczi hányi- és Jankovich-gyűjteménveken és kisebb gyűjtők adományain kívül Pyrker László egri érsek gyűjteménye volt a leggazdagabb adomány a Nemzeti Múzeum részére: 190 festmény (113 olasz, 37 német, 30 németalföldi, 3 francia, 2 spanyol, 1 magyar és 4 egyéb) köztük Pellini, Lotto, Giorgione, Veronese művei. Pyrker gyűjteményéből lett 1846-ban a megnyílt Nemzeti Múzeum Képcsarnokában az első nyilvános pesti képtár. A Nemzeti Múzeumba a régiségek kerültek, az, ami görög-római, vagy a magyar nemzet dicsőséges századaiból való, ami történelmi múltnak emléke. Kevés került ekkor oda, de a Jankovich- és Marczibányi-gyűjtemények nélkül még ma is szegényebb lenne a Nemzeti Múzeum, mint ahogy a Pyrker- és a későbbi Eszterházy-képtár nélkül a Szépművészeti Múzeum. Ferenczy István, a szobrász is régiségeket ajánlott fel 1846-ban a Nemzeti Múzeumnak — szerényen 2000 forintért 80 egyrészt antik, másrészt XV— XVIII. századi bronzszobrot, amelyeket itáliai tartózkodása idején vásárolt, köztük azt a lovasszobrot is, amelyet Leonardoénak tartan ak. A Pyrker-gyűjteményeknek a Nemzeti Múzeumba kerülése egy igen fontos intézmény létrehozásának adta meg az ötletét, a Nemzeti Képcsarnokét. A Képcsarnokot a Nemzeti Múzeummal kapcsolatosan kívánták felállítani, és a cél az volt, hogy a múzeum képgyűjteménye mellett egy olyan képtár alakítassék, amelybe ,,a Magyar és Erdély országokban s ezekhez kapcsolt részekben született vagy meghonosodott hajdan- és jelenkori festőművészeknek olly jeles festményei vétetnek fel, mellvek vagy a szabad ajánlatokból befolyt és jövendőre is befolyandó pénzen szereztetnek meg, vagy számára egyes személyek és testületek által ajándékoztatnak". A Képcsarnok létrehozására 1845-ben Kubinyi Ágostonnak, a múzeum igazgatójának indítványára egyesület alakult, amelynek fő pártfogója Majláth György országbíró lett. Egy év alatt több mint 12 000 forintot gyűjtöttek össze, és ezt kellett volna vásárlásra fordítani a József nádorról elnevezett Nemzeti Képcsarnok számára. A Képcsarnok helyét a Nemzeti Múzeum képgyűjteménye mellett jelölték ki, ,,s ennek, mint a Nemzet tulajdona, folytonosan egyik osztályát képzendi". A Képcsarnok megnyitását Jé>zsef nádor hivatalba lépésének ötvenedik évfordulójára: a nádor betegsége, majd az 1848-as forradalom és szabadságharc meghiúsította. Az egyesület fennállott, a Képcsarnok megvalósult, s anyagának gyarapításában részt vett a pesti polgárság is: Barabás Miklósnak a Vándorló oláh család című képét ajándékozta a Képcsarnoknak például a pesti polgárőrség.

27 Buda és Pest könyvtáraival, gyűjteményeivel az országban az első helyet foglalta el. A könyvtárak különösen jelentősek voltak abból a szempontból, hogy lehetőséget adtak elmélyült tudományos munkára, és ugyanakkor egyúttal maguk is gyűjtemények voltak. Nem véletlen, hogy a Széchényi Országos Könyvtár volt a Magyar Nemzeti Múzeum alapja, s a múzeum megalakulása után továbbra is annak szervezett részeként tekintették. A könyvtárak a tudományos élet lehetőségét teremtették meg, és a nemzeti tudomány kialakításában szerepük szinte még az egyeteménél is nagyobb volt. Hasonlóképpen igen nagy jelentőségük volt egyrészt a tudomány, másrészt a művészeti élet kibontakoztatása érdekében a gyűjteményeknek is — annak ellenére, hogy ezek ekkor még nemcsak a külföldi nagy gyűjteményeknél voltak szerényebbek, hanem Marczibányiés Jankovichgyétjtemény Pyrkergyűjternény és a Nemzeti Képcsarnok