Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

orvosi kar fejlesztése Egyetem i intézetek A llalorvosi oktatás Hittudományi kar Katonai akadémia felédlításának terve Institut um Geometrieum Műegyetem felállításának terve, Ipartanoda gyat magyarul kell tanítani. E törvény gyakorlati megvalósítására azonban csak 1848-ban került sor. Az egyetem, s különösen az orvosi kar igen nagy mértékben a bécsi egyetemtől függött. A tanszéki pályázatokat a pesti tanárok csak véleményezték, a döntés joga az Udvari Tanulmányi Bizottságé, tehát bécsi tanároké volt. A pesti egyetemnek — mint a birodalom többi egyetemének is — a bécsi egyetemmel kellett ,,konformis"-nak lenni, nemcsak a tanulmányi és szigorlati rend terén, hanem egyéb vonatkozásban is. Fejlesztési, változtatási kezdeményezések ebben az időben ezért sorban meghiúsultak. A pesti egyetem orvosi karán szükség lett volna gyakorlati bonctani, műtősebészképző, valamint egy önálló szülész- és bábaképző intézet felállítására. Oktatási szükségességből 1813ban kérték az egyetemi gyógyszertár felállítását, de nem engedélyezték (1907-ben valósult csak meg). Bonctani intézetet (tanteremmel, theatrum anatomicummal) 1811 — 1814 között létesítettek, s 1810-ben állítottak fel szemészeti intézetet. 1813-ban az orvosi kar egy műtősebészképző intézet felállítását sürgette. Ilyen intézetet Bécsben már 1807-ben létesítettek, de Pesten a megvalósítására nem került sor: a városi tanács nem engedte meg, hogy az intézetet a Ré)kus Kórházban állítsák fel. A Hatvani utcai épület, ahol az orvosi kar volt elhelyezve, a hallgatók számának szaporodása miatt egyre inkább zsúfolttá vált, és itt megfelelő orvosi képzést a tantermek csekély száma és a klinikai oktatás kezdetlegessége következtében szinte lehetetlen volt nyújtani. Az egyetemi klinikai oktatás részére az ország legnagyobb városában összesen 54 ágy állott rendelkezésre. E nyomorúságos helyzet megszüntetése céljából javasolta 1833-ban .Lenhossék Mihály országos főorvos, hogy a Rókus Kórházhoz egy 100 ágyra berendezendő épülettoldalékot építsenek, de a városi tanács ez elől is elzárkózott. A pesti egyetemen az orvosi kar keretében folyt az állatorvosi oktatás is. Az állatorvostan tanítását 1787-ben kezdte el Tolnay Sándor. Az állatgyé)gyászáti (féléves) tanfolyam elvégzését 1788-ban kötelezővé tették minden olyan sebész és orvos számára is, aki megyei vagy városi állást akart elfoglalni. Volt négyhónapos tan folyam gazdasági alkalmazottak, s külön — egyéves — patkolókovácsok részére. A gyakorlati kiképzést az egyetem állatgyógyászati intézetében 1790-ben kezdték meg. Az intézet azonban nagy nehézségekkel küszködött: a helyiségek nem voltak megfelelőek, elégtelen volt a tanszemélyzet is.

9 A hittudományi kart, a pesti egyetem negyedik karát, tizenöt évi szünetelés után 1805-ben állították vissza, és ezzel egyidejűleg a pesti papnevelő intézetet (szemináriumot) összeolvasztották a hittudományi karral. A pesti hittudományi kar azonban alig emelkedett az egyházmegyei papnevelő intézetek fölé. Az oktatás nyelve latin volt, csak a lelkipásztorkodás! tanították 1843-tól kezdve magyarul. A hallgatók száma a XIX. század első felében általában 65 — 75 között mozgott.

10 Az egyetem mellett más főiskola nem volt a városban. Az országgyűlés 1802-ben elrendelte ugyan, hogy ,,a pesti egyetemen egy tanszék szerveztessék a katonai tudományok előadására", de a tanszék felállítására nem került sor. A magyar katonai akadémia felállítását (a királynéról, Mária Ludovikáról kívánták elnevezni) az 1808 : VII. t. c. rendelte el. Az országgyűlés a katonai akadémiát Vácon kívánta elhelyezni, a hajdani Terézia Akadémia épületében; az 1827. évi országgyűlésen pedig úgy határoztak, hogy a katonai akadémia Pest városában állíttassék föl. Megvették az intézet részére 1829-ben az Orczy-kertet. 1830-ban ünnepélyesen letették az épület alapkövét, Pollack Mihály tervei szerint és irányításával megindult az építkezés, amely 1836-ban fejeződött be. Az épület azonban üres maradt. Az oktatást nem tudták megkezdeni, mert az országgyűlés határozata szerint ezen az akadémián minden tudományt kizárólag magyar nyelven kellett volna tanítani, ehhez azonban a „szükséges eszközök" hiányoztak.

11 Bár jó néhány kezdeményezés történt, nem tudott megvalósulni a műegyetem, illetőleg a műszaki főiskola sem a XIX. század első felében. Az egyetemen állott fenn 1782-től kezdve Institutum Geometrieum (Mérnöki Intézet), amely tulajdonképpen geometriai és hydrotechnikai ismétlő tanfolyam volt, ahol az akadémiákon és a gimnáziumokban szerzett ismereteket bővítették. A hároméves tanfolyam a felső matematika tanárának az ellenőrzése alatt működött. A nyilvános, felesküdött mérnökségre való felvételnek feltétele volt ennek a tanfolyamnak az elvégzése. Az Institutum Geometrieum kezdetben Budán, 1784-től Pesten működött. A hallgatók száma változó volt: 1790—1795 között 7 — 8, 1800-ban 17, 1803-ban 31, 1836-ig 25 — 40 között, 1838 körül csaknem 100, 1847-ben 93. A tanfolyam idejét 1806-ban két évre szállították le.

12 A XIX. század első felében egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a technikai tudományok az egyetemen másodrendű szerepet játszanak, s ezért a harmincas évektől kezdve szorgalmazták külön főiskola (műegyetem) felállítását. Ebben az időben Európa városaiban sorra alakultak meg a technikai főiskolák (1825: Karlsruhe, 1827: München, 1828: Drezda, 1829: Stuttgart, 1831: Hannover, 1836: Darmstadt). Az országgyűlésen Zemplén vármegye követe 1836ban indítványozta Polytechnicum Institutum felállítását. Az országgyűlés választmányt is