Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

elemi iskolát a Sas utcában (ma Guszev utca) létesítették 1847-ben. A városi nyilvános iskolákon kívül tartott fenn a város elemi iskolát az 1844-ben létesített József-árvaházban is. Egyházi elemi A katolikus egyháznak csak egy alsófokú iskolája volt Pesten: 1787-ben telepítették át Váciskoiak Pesten ro

] p

es

^

re az angolkisasszonyokat, akik az akkor eltörölt domokosrendi kolostorban (a mai Váci utcában) rendezték be iskolájukat, részben bentlakó növendékek, részben bejárók számára. Voltak elemi iskoláik a nem katolikus egyházaknak is. Ezek közül a görögkeleti iskolákat, mint nemzeti tanodákat, a város szintén anyagilag támogatta. Pesten mindkét görögkeleti egyház tartott fenn iskolát: az egyiket a görögök és a vlachok részérc (itt e két nyelven tanítottak). Ez az iskola 1810-ben létesült, és a Galamb utcában működött. A másikat a rácok részére (ez már a XVIIL században is fennállott), a mai Veres Pálné utcában, a rác templom mellett. Volt elemi iskolájuk az evangélikusoknak is, amelyben 1798-ban kezdték el a tanítást, és 1821-ben létesítettek a Józsefvárosban egy szlovák nyelvű evangélikus elemi iskolát is. A reformátusok elemi iskolája 1805 óta működött a mai Kálvin téren. A tanítás egy osztályban magyar és német nyelven folyt. Pesten 1845-ben még egy református iskola is keletkezett. Ezt Saphir Fülöp alapította a Lipótvárosban, szegény gyermekek számára. A tanítás ebben az iskolában német nyelven folyt, és tanulóinak többsége a kikeresztelkedett lipótvárosi zsidók gvermekei közül került ki. Zsidó elemi iskolát 1814-ben létesítettek az Orczy-házban (a mai Majakovszkij utca és Tanács körút sarkán). Ez a negyvenes években „Héber községi nyilvános főelemi tanoda" lett, és ekkor már a Síp utcában működött három osztállyal. A zsidó főelemi iskolán kívül a negyvenes évek vége felé már 8 zsidó elemi iskola volt Pesten.

1 Pesten 1790—1848 között az elemi iskolák száma a következőképpen változott: Városi iskola Egyházi iskola Összesen 1790 5 2 7 1822 9 8 17 1848 15 17 32 A városi és egyházi elemi iskolákon kívül állított fel elemi iskolát a Dologház mellett 1819-ben a Jé)tékony Nőegylet a szegény és a szüleik által elhagyott gyerekek számára, és létesítettek elemi iskolát az 1826-ban Pesten felállított Vakok Intézetében is. Ezeken kívül a XIX. század első felében számos magániskola is működött a városban, amelyeknek a célja elsősorban a leánynevelés volt. Ezek a leányiskolák, nőnevelő intézetek szellemükben német oktatást nyújtottak. Kivétel csupán az 1846-ban Teleki Blanka által (abból a gondolatból kiindulva, hogy „e hazában a nőnevelésnek is nemzeti alapon kell nyugodnia") létesített leánynevelő intézet volt. Ebben az intézetben tanított Vasvári Pál és Lővei Klára.

2 Gimnáziumi A két városban 1790-ben és utána még évtizedekig továbbra is csupán két gimnázium volt: oktatás az egyik Budán a volt jezsuita, a másik Pesten a piarista gimnázium. E gimnáziumok közül a pesti piaristák iskolájának a fejlődése volt — szinte — töretlen. A pesti piarista gimnáziumban a XIX. század első felében igen magas színvonalon folyt az oktatás, kitűnő tanárok tanítottak itt. A tanulók száma a XVIII. század végén évente 4 — 500, 1810 körül 8 — 900, 1825-ben pedig már 940 volt. A pesti elemi főtanodába, amely a gimnáziummal volt kapcsolatos, ugyanebben az időben 700 — 850 tanuló járt.'

15 A budai volt jezsuita gimnáziumnak a XVIII. század utolsó évtizedében szintén kitűnő tanári kara volt: közülük többen 1800 körül egyetemi tanárok lettek. A tanuló-k száma 1790után állandóan emelkedett. 1806-ban már 333 volt, egy évtizedig általában ezen a színvonalon állott, de 1818ban már 400-on, 1822-ben 500-on felül volt a tanulók száma, 1827-ben pedig már 613. Egy-egy osztályba ekkor több, mint 100 tanuló járt. Ez a zsúfoltság és a tanári kar kiöregedése a fegyelem meglazulását eredményezte: az iskolában 1828-ban zendülés tört ki, a diákok összetörték a bútorokat, mert néhány társukat testi fenyítésre ítélték. A zendülés után, 1831-ben a budai gimnáziumot a piaristáknak adták át. A piaristák működése új életet hozott a budai gimnáziumba. A tanulók száma 1840 körül már csaknem elérte az 500-at. A budai piarista tanárok, miként Pesten, úgy Budán is, belekapcsolódtak a város társadalmi életébe. Néhány előkelő származású ifjat konviktornak vettek fel, ezzel is vonzóvá igyekezvén tenni az iskolájukat. Vonzásuk erejét még fokozta az is, hogy József nádor fiainak is piaristák lettek a magán tanítói.

4 A piaristák gimnáziumi oktatásának Pesten, majd 1831 után Budán is a legnagyobb jelentősége abban állott, hogy az ismeretek közlésén túl a magyarságot erősítette. Pesten a piaristák