Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

189. Kossuth követté választása, 1847. F. Weiss kőnyomata zéki program kidolgozásán munkálkodó Kossuth Lajos írta, hogy ,,hazánk java" igényli az ellenzék állandó összeforrását, de „hogy állandó lehessen, a political harmóniát a társas élet harmóniájával kell zománcoznunk . . . Ezen hely, melly nagyobb számmali első összejövetelünknél pártegységünkre már illy jótékony hatással volt: az Ellenzéki Kör Pesten." Az Ellenzéki Kör lett 1847 márciusában az ellenzéki párt „folytonos létezésének megtestesült jelképe", és a párt „socialis mozgalmainak nyílt műhelye". A Körben rendezték meg 1200 résztvevővel 1847. március 15-én az általános ellenzéki konferenciát, amely kidolgozta az ellenzék programját, az Ellenzéki Nyilatkozatot. Itt készítették elő a Pest megyei követválasztást, s az országgyűlés megnyitása után Batthyány Lajos nem Pozsonyban hívta össze az ellenzéki tanácskozmányt, hanem a Körön keresztül adta ki az ellenzéki állásfoglalásra vonatkozó irányelveket. Az Ellenzéki Körnek tehát hatalmas szervező szerepe volt az 1848 előtti politikai életben. Tömöríteni és mozgósítani tudta azokat az erőket, amelyek az ellenzéki programmal fellépve Magyarország polgári átalakulásáért harcoltak. Ezek az erők elsősorban a nemességből és a városi értelmiségből tevődtek össze, a városi polgárságnak vajmi kevés részre volt ebben a jelentős politikai csoportosulásban. A polgári előrehaladás politikai harcosai nem a polgárság köréből kerültek ki, de ennek a Körnek a szava Magyarország leendő politikai fővárosában hangzott, és innen terjedt szét az országba, innen igyekezett befolyásolni a pozsonyi országgyűlés munkáját. A pesti március 15-e előkészítésében igen fontos szerepe volt az Ellenzéki Körnek. Azok a politikai nézetek kerültek megfogalmazásra a 12 pontban, amelyek az Ellenzéki Kör vitáiban kristályosodtak ki, s Petőfi versei, amelyek korábban az Ellenzéki Kör rendezvényein hangzottak el, március 15-én már a pesti utcáin mozgósították a tömeget. A 12 pontnak azonban csak a megvitatása és nem a megfogalmazása történt az Ellenzéki A márciusi Körben. A megfogalmazás a később márciusi fiataloknak nevezett társaság keretében történt, fiatalok Ez a társaság, amelynek tagjai sorában ott volt Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Irányi Dániel, Degré Alajos, Pálffy Albert,Lisznyai Kálmán, Pákh Albert, Kolossy György, Sikei Károly, Jókai Méír, Oroszhegyi Józsa, Vajda János és mások, 1847. december 6-án alakult meg a Pilvax kávéházban. Ezek az ifjak 1848. március 5-én a pozsonyi országgyűlési ifjúsághoz fordultak levélben, hogy készüljenek fel a forradalom kirobbantására. Kossuth Lajos pedig az Ellenzéki Körön keresztül vette fel a kapcsolatot a pesti radikális ifjúság mérsékeltebb elemeivel, hogy adjanak „lendületet a tétovázó törvényhozásnak". Petőfi, Vasvári, Irinyi, Jókai és Bulyovszky az ifjúság követeléseit petíció formában fogalmazták meg, 12 pontban, de ez már több volt, mint amit a liberális nemesek kívántak. A petíciót az Ellenzéki Körben március 11-én népgyűlésen vitatták meg, ahol a liberális nemesek, főképp Klauzál Gábor, megkísérelték, hogy Petőfiéket a petíció, a 12 pont közzétételétől elállítsák; idő előttinek ítélték azt. Az idő és a körülmények azonban egy-két nap múlva a márciusi fiatalokat igazolták.

53