Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

179. A korona megérkezése Budára, 1790. Tischler rézkarca győzése után, 1814-ben sem a város központi szerepének, fővárosi jellegének a következménye volt a Szent Szövetségben egyesült uralkodók látogatása Budán és Pesten, hanem a bécsi kongresszus nagyszabású mulatságai közé tartozó kirándulás. Október végén néhány napot itt töltött Ferenc király vendégeként Frigyes Vilmos porosz király, Sándor cár és Vilmos porosz herceg. A bécsi császári udvar ós udvartartás mellett a budai nádori udvar és udvartartás, dacára Hercegi, annak, hogy a király testvére és magyarországi helytartója volt a nádor, szerény utánzata vagy fejedelmi inkább halvány visszfénye volt annak, ami Bécsnek ragyogást, mozgalmasságot s mint főváros- látogatások nak jelentőséget adott. A napóleoni háborúk mozgalmas évei után az időnkénti látványos látogatások csak igen rövid időre szakították meg azt a nádori tevékenységet, amely egyre inkább szürke, egyhangú, hivatali ténykedésekre korlátozódott. Elnökölt a nádor a Helytartótanácsban, a Hétszemélyes Táblán (itt legtöbbször az országbíró helyettesítette), ő volt Pest, Pilis és Solt vármegyék főispánja, a jászok és a kunok főkapitánya és főbírája. A nádor a jászoknak és a kunoknak harmadfokú fellebbezési fóruma volt, s ezenkívül döntőbíró a vármegyék és uradalmak közötti birtokperekben. A nádor felügyelete alatt működött az Országos Pénztár, az 1808-ban a nemesi felkelés pénzügyeinek kezelésére felállított főpénztár, valamint az 1753-ban felállított és 1784-ben Pozsonyból Budára helyezett Országos Levéltár is. A nádor volt az országgyűlés felső táblájának az elnöke, de mint királyi helytartónak az ó fel- Országadatkörébe tartozott az országgyűlések előkészítése, az országgyűlések munkájának az irányi- gyűlések tása, működésének biztosítása, általában az országgyűlés szüneteltetése esetén is — mai kifejezéssel élve — az országgyűlési elnöki hivatali teendők ellátása. Az országgyűlések székhelye azonban nem kötődött a nádor székhelyéhez. 1790—1848 között csak három országgyűlést tartottak Budán: 1790. június 10-től október 21-ig (november 3-tól 1791. március 13-ig Pozsonyban folytatták), 1792. május 22-től június 26-ig, és — a francia háború veszélyétől fenyegetve — 1807. április 5-től december 15-ig. Ettől kezdve 1848-ig mindig Pozsonyban tartották az országgyűléseket. Míg az országgyűlés 1790—1848 között csupán mintegy 14 hónapig ülésezett összesen Budán, Országvolt két olyan időszak, amikor Buda és főképp Pest országgyűlés hiányában is a politikai központ gyűlési szerepét játszotta. Az 1790. évi országgyűlés ,,a közpolitikai és bírósági ügyeknek, s más tárgyak- bizottséigok 29* 451