Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

176. A pesti Városháza, 1845. Ti. Alt rajza után F. J. Sandmann kőnyomata képviseleténél mutatott, s a hatalommal való visszaélések esetében. Voltak köztük olyanok, akik érvényesülésük érdekében a rendőri besúgó szerepét is vállalták, sőt ambicionálták, mint a század elején Kalmárffy Ignác budai városbíró.

15 Hoffmann Antal pesti tanácsnok, Steinbach Ferenc pesti városbíró volt, akiket sikkasztásért kellett leváltani, mint 1828-ban a polgármesterrel együtt a budai tanács öt tagját, vagy 1843-ban négy pesti tanácsnokot.

16 Űj irányzat csak a negyvenes évek elején jelentkezett, amikor a budai tanácsban Házmán Ferenc főjegyző működése nyomán erőteljesen érvényesült a liberális szellem, a pesti tanácsban pedig ha Tretter-Járy révén kormánypárti módon is, a városi érdekek szélesebb látókörű képviselete. Ugyanakkor a pesti tanácsban is — elsősorban Rottenbiller és Kacskovics révén — erősödött a liberális irányzat. A városi tanács elnöke mindkét városban a polgármester volt, tagjai pedig a bíró, a város- A városi kapitány, a főjegyző és 12 tanácsnok. A tanács hivatalos nyelve a német és a latin voit, de a tanács beadványokat azon a nyelven intézték el, amilyen nyelvűek azok voltak (a tanács tagjainak a többsége több nyelven is tudott, s a városházán már 1796-ban helyeztek el magyar feliratú táblákat a német táblák mellé). Az 1840. évi magyar nyelvtörvény után Pest város tanácsa azonnal intézkedett a városi igazgatás minden ágában a magyar nyelv bevezetéséről.

17 Pest város tanácsa 1813 óta (majd a budai is) két osztályban tartotta üléseit. A tanács a polgármester elnökletével a „rendtartási és gazdálkodási" ügyek intézésére hetenként kétszer (hétfőn és szerdán) ült össze; a törvényszék pedig a bíró elnökletével hetenként négyszer (hétfőn, kedden, szerdán és pénteken). Tartottak teljes számú tanácsülést is, rendszerint minden szombaton, s ekkor a fontosabb ügyeket és a főbenjáró pereket tárgyalták. Bizonyos meghatározott ügyek intézésére a városi fanács bizottságokat küldött ki (mint szegényházi, árvaházi, dologházi bizottságot), amelyeknek a munkájában választott polgárok is részt vettek.

18 28* 435