Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

3. A budavári tűzvész 1723-ban. Rézmetszet zatos helyiségek, pincék voltak. Ezeket a telkeket elsősorban katonatisztek és állami tisztviselők vették birtokukba. Az Úri utcát a bástyasétány felé a XVIII. században csak a mai Szentháromság utca egy része (akkor Schwaben Gässl) és a mai Nőegylet utca (akkor Heussler Giissl) szakította meg. Az utca végén levő Mária Magdolna-templomot a hozzá csatlakozó kolostorépülettel együtt a felszabadulás után a ferencesek kapták meg, és a ferencesek laktak a volt Belügyminisztérium helyén álló telkeken levő épületekben is, amelyeket a ma már beépített Franciscaner Gässl választott el a kolostortól. Az Üri utca és Országház utca között levő mai Dárda utcát a XVII. század végén Kloster Gässlnek nevezték, noha itt akkor kolostor nem állott. A mai Szentháromság utca neve 1696-ban ,,bey denen Fleischbänckhen" volt, az itt — a városháza előtt álló mészárszékekről. A városháza és a mai Dísz tér között a három kis köz a XVII. század végén is megvolt: Rövid köz, a mai Balta köz (akkor Kurze Gässl), a mai Anna utca (akkor Dama Gässl) és a mai Hajadon utca (akkor Enge Gässl). Az Úri utcával párhuzamosan futó mai Országház utcát a XVIII. században Bäckhen Gassenak nevezték. Az utca, amelyben elsősorban kézműves mesterek laktak, 1696-ban csak a mai Kard utcáig tartott. Innen a mai Petermann bíró utcáig terjedő szakaszát — a ferences (Mária Magdolna-) templom és kolostor között — Franciscaner Pläzlnek nevezték. A mai Országház utcát két kis köz kötötte össze a mai Fortuna utcával: a mai Kard utca (a Bueben Giissl) és a mai Fortuna köz (a Hader Giissl). Az Üri utca és az Országház utca végén levő térséget, a mai Kapisztrán teret és környékét Kayserliche Prechenek (Császári Résnek) nevezték: Buda visszafoglalásakor a császári csapatok itt nyomultak be a várba. Az Űri utca végében, a mai Kapisztrán tér délnyugati sarkában a felszabadítás után két új kaszárnyát építettek. A mai Hadtörténelmi Intézet telke akkor még üresen állott. A kaszárnyák és a várfal közötti területet gyakorlótérnek használták, és elnevezése Parade oder Waffen Plaz (Dísz vagy Fegyver tér) volt. A mai Kapisztrán tértől a Bécsi kapu felé húzódó kis utcának (ma Petermann bíró utca) a neve a XVII. század végén Blut Gässl volt, amelyet később, mivel a ferencesek Szent Jánosról elnevezett templomához (a Mária Magdolna-templomhoz) vezetett, János utcának neveztek. A Blut Gässlnek a Bécsi kapu felé a mai Bécsikapu téren folytatódó házsorát csak a mai Országos Levéltár táján szakította meg egy kis utca, amely a bástyára vezetett. A mai Bécsikapu tér és a Hess András tér között a mai Fortuna utcát (akkor Wiener Gasse) 1784 óta nevezik így, a Hader Gässl sarkán felállított Fortuna vendégfogadó után. Ugyancsak a Bécsikaputól a Hess András térre vezetett a mai Táncsics Mihály utca (akkor Juden Gasse), ahol a középkorban és a török uralom idején a zsidók házai állottak. Bár a Várban a felszabadítás után nem laktak zsidók, az utcanév fennmaradását elősegítette az, hogy rituális fürdőjük (a mai Táncsics Mihály utca 23 — 25. sz. alatt) még sokáig állott. Az utcát az 1730-as évektől kezdve — a közelében levő Szent József (volt Erdélyi) bástyáról — József utcának nevezték. Az utca a Hess András téren ma is fennálló s már 1696-ban is a Vörös Sünhöz címzett házig húzódott. A Táncsics Mihály utcának a XVIII. században volt egy kis — ma már beépített — mellékutcája, a Zwinger Gässl (a mai 19. sz. alatti ház helyén), amely a bástyára vezetett.