Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

128. Újpest és környéke térképe, 1830-as évek Amilyen nagymértékű volt Pesten a házak számának a szaporodása (13 év alatt 759 új ház), a lakosság számában is igen jelentős növekedés állapítható meg. Pestnek 1838-ban 64 531 lakosa volt. A lakosságszám tehát 13 év alatt mintegy 20 000 fővel növekedett. Pesten a lakások száma 1850-ben 24 578 volt, tehát egy házra átlag 4,5 lakás jutott. Azonban ez az arány az egyes városrészekben lényegesen különböző volt. Legmagasabb a Lipótvárosban: 9, azután a Belvárosban: 6,5, a Terézvárosban: 4,7, a Józsefvárosban: 3,2, s végül a Ferencvárosban: csak 2,4. Mindez mutatja az egyes városrészek beépítettségi módja közötti eltéréseket, s érthetővé teszi az egyes városrészek házszám-növekedésének üteménél tapasztalható különbségeket is. A Lipótvárosban csak 43 új ház épült, de mint a korábbiak, ezek is többemeletes bérházak voltak. A Belvárosban terjeszkedési hihetőség nem volt; a kisebb telkek összevonása, régi alacsony házak lebontása s helyükre új bérházak építése okozta a házak számának csökkenését. A Terézvárosban és a Józsefvárosban a házak számának növekedése óriási mértékű volt. Az tény, hogy a Terézvárosban az egy házra eső lakások száma jóval magasabb volt, mint a Józsefvárosban, s a lakosságszám pedig csaknem a kétszerese, világosan mutatja: a városias építkezés, amely már az árvíz előtt is elkezdődött, az 1840-es években hatalmas mértékben folytatódott itt — amellett, hogy a városrész külső területein igen sok földszintes, falusias jellegű házat építettek. A józsefvárosi, de különösen a ferencvárosi házszám-szaporodás viszont csaknem teljes mértékben ilyen falusias jellegű házak építéséből adódott. A házak számának növekedése természetesen a város lakóterületének a sűrűbb beépítésével járt együtt, ugyanis a még ekkor is fennálló vámvonalon, határárkon kívül a települések nem terjeszkedtek. A sűrűbb beépítést a nagyobb telkek megosztásával és a korábban mezőgazdasági célokat szolgáló telkek felosztásával érték el. Ennek következtében viszont több esetben szükség volt új utcák nyitására Pest külvárosaiban. Készültek — különösen a Ferencvárosban — nagyobb szabású rendezésre is. Szó volt az Üllői úti vámház melletti terület felparcellázásáról, de ez jelentkezők hiányában elmaradt. Tervezték a mai Lenhossék utca és Márton utca megnyitását, A mai Ferenc körúttól kifelé eső részen két új közteret akartak kialakítani: az egyiket azon a területen, amelyet ma a Thaly Kálmán utca, Vendel utca, Lenhossék utca és Balázs Béla utca határol (itt építették volna fel a Ferencváros második templomát és iskoláját); a másikat pedig a Soroksári út mentén vagy a mai Dandár utca mellett (a Concordia-malom helyén), esetleg a mai Tinódi utca és az Ipar utca között, A telkek tulajdonosainak ellenállása miatt azonban egyiket sem tudták megvalósítani. Tervezték 1840-ben a ferencvárosi részen a Duna szabályozásait is, oly módon, hogy a folyam szélességének negyedrészéig a pesti partot feltöltötték volna, lehetőséget teremtve ezzel hét új utca megnyitásának. A Duna-szabályozási munkák megindulása körüli huzakodáis miatt azonban ez is elmaradt. Az 1840-es években — a nagy tervek közül — a Ferencvárosban csak a mai Bakáts tér (a templom körüli terület rendezésével) és a Ferenc tér (12 házhely kisajátítása révén) kialakítása valósult meg.

64 A lakóterület terjeszkedésére Pest város határában nem, hanem csak azon túl, a mai Újpest területén került sor. Az 1830-as években itt, az istvánhegyi szőlőtelepülés melletti legelőn — ahogy akkor nevezték: Újmegyeren — egy új lakótelepülés alakult ki. A terület igen alkalmas volt községalapításra: a Duna mellett feküdt, a váci országút szelte ketté, ebből ágazott ki — közel a pesti határhoz — a Palotára vezető út (a mai Árpád út), és közvetlen út vezetett innen az Istvánhegyen és a káposztásmegyeri majoron keresztül (a mai Baross utca) a Károlyi-uradalom központjába, Fótra. (128. kép.) Ezek a kitűnő közlekedési adottságok és Pest közelsége rövid idő alatt fellendítették a települést, amely 1840-ben Újpest néven községgé alakult. A telakások ima Pesten Rendezési tervek a Ferencvárosban Újpest alapítása