Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

102. Pest térképe, 1837. Részlet P. K. Vasquez térképsorozatáról Festung"-nak, szláv várnak is neveztek,

20 a Rákos-árok és az Országút (mai Múzeum körút) között elterülő kertnegyed szinte elszigetelte a Belvárostól, a központtól. Ennek a kertnegyednek a beépülése a XIX. század első felében is igen lassú ütemben és a terézvárositól eltérő módon folytatódott. Kialakultak zárt beépítésű utcák (a mai Bródy Sándor utca, Puskin utca és a Szentkirályi utca), s a nagyobb kertek felparcellázása következtében új utcák is keletkeztek (a mai Makarenko utca és a Somogyi Béla utcának a József utca és a Baross utca közötti szakasza), de ezen a területen az egyes telkek beépítettségi foka csak minimális volt. A házak mögött hatalmas udvarok vagy kertek terültek el, és továbbra is maradt sok üres, beépítetlen telek, kert. Ezért kerülhetett sor már a század elején az egyetemi Füvészkert itteni elhelyezésére, az 1830-as években a Pesti Magyar Színház, a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Lovarda itteni felépítésére, majd a XIX. század második felében a Nemzeti Múzeum körüli palotanegyed kialakulására. A Józsefvárosban jelentősebb topográfiai változásra az 1796-ban felépült Rókus Kórház környékén került sor. Az itteni városi kert és a kórház mögötti elhagyott városi tégla vetőhely, valamint a köztük levő üres terület felparcellázása révén új utcák alakultak ki már 1804 előtt: a mai Vas utca, Kőfaragó utca, Stáhly utca (akkor Kórház utca), Gyulai Pál utca (akkor Gyöngytyúk utca) és a Somogyi Béla utca (akkor Sár utca, mert a Rákos-árok ennek a vonalában húzódott). Ugyanilyen parcellázás történt — de már a XIX. század elején — a mai Rákóczi tér környékén is. Ez eredményezte a mai Bérkocsis utca, Vásár utca, Déry utca és a Salétrom utca kialakulását. Lényeges helyrajzi változást okozott a paraszt vásártérnek II. József korában a mai Köztársaság tér és környékére való helyezése. Ez nemcsak a mai Népszínház utca jobb oldalának zárt beépülését eredményezte (a mai Lévay Oszkár utcáig) a XIX. század első évtizedeiben, hanem — már a XVIII. század végén — a mai Nagyfuvaros utca, Erdélyi utca és Népszínház utca közötti települést és e területnek a további felosztása 1804 után a mai Kisfuvaros és Homok utca kialakulását is. Ugyancsak a vásártér településfejlesztő hatásának a következménye az építkezés megindulása a Kerepesi országúton (a mai Rákóczi úton). (103. kéj).) A lóvásártér területét a mai Teleki tér helyén jelölték ki — a XVIII. század végén még homokos, puszta területen. A vásári forgalom fellendülése következtében a XIX. század elején azonban már