Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

rácsa művészileg is kimagasló alkotások, s a Fazola-műhelyből kikerült készítmények (Egerben és Heves megyében) általában a művészet és nem a művesség kategóriájába tartoznak. Budai és pesti vasművesek nevei nem ismeretesek. Nem tudjuk, hogy ki készítette a fennmaradt emlékeket; vasrács-korlátokat, mellvédrácsokat, vasajtókat, kapuvasalásokat, Hogy a budai és a pesti mesterek vidékre is dolgoztak-e, csak feltételezhető; adatok még nem bizonyítják. Mindenesetre olyan művészet-művesség volt ez, amelynek termékei szállíthatók, s nem igényeltek helyszíni munkát.

62 A fémművesség egyik különleges ága, a harangöntés esetében bizonyítható is, hogy a budai és a pesti harangöntőmesterek nemcsak a két város templomai és városházái részére készítettek harangokat, hanem a vidéki templomokba is, igen nagy számban.

03 Rézmüressécj A XVIII. század utolsó negyedében Pesten a rézművesség is erőre kapott. Míg korábban a két városban csupán egy-két rézműves dolgozott, a pesti rézművesek száma az 1770-es években megszaporodott. Készítményeik egyre nagyobb számban jelentek meg a polgári háztartásokban (csillárok, lámpák, tálcák, kannák) az ezüst- és ónedények mellett, de kerültek rézedények és egyéb réztárgyak a különböző templomokba is.

04 C) Bútorművesség, könyvkötészet Pest a XVIII. században a magyarországi fakereskedelem eg>ik jelentős központja volt, A Dunán tutajokon ideszállított építőfa és tűzifa itt került eladásra, talált vevőre, egyrészt továbbeladókra, másrészt felhasználókra, feldolgozókra. így szinte természetesnek tűnik, hogy a város fafeldolgozó ipara is jelentős volt, s ezt a jelentőséget még inkább erősítette a város építkezéseinek a lendülete, amely nagy mennyiségű építőfát igényelt. Az épületek berendezése iránti igények, szükségletek pedig az asztalosipar, a bútorművesség nagyarányú fejlődését eredményezhették, s a város lakosságának gazdasági erősödése a művészi kivitelezés lehetőségét is biztosította. Mindkét városban a török uralom alól való felszabadulás után igen hamar megalakultak az asztaloscéhek. Ezek közeli és távoli városok, helységek asztalosai számára olyan vonzást teremtettek, amely nemcsak az ipar szervezett keretekben való folytatását eredményezte, hanem nyilvánvalóan a mesterség művészi elemei terjedésének az útját is megnyitotta.

05 Bútor- A nagy tömegben készített polgári lakásberendezési tárgyakból csupán néhány maradt fenn tűvesek korunkra. A bútorművesek nevét még a legpompásabb készítmények esetében sem lehet megállapítani. A mesterségbeli tudás igen magas fokéi volt, s a művészi megoldásokra való törekvések remekműveket is eredményeztek. Ezt nyilvánvalóan bizonyítják a fennmaradt emlékek, 91. A pesti asztalosok céhládája, 1727. Kiscelli Múzeum