Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

Weber József A budai szobrászati feladatok növekedése az 1750-es években lehetővé, sőt szükségessé tette Lenart Eberhardt mellett egy másik szobrász működését is. A budai születésű Weber József Lénárt hosszú távollét után 1757-ben, ötvenöt éves korában telepedett le itt. Először a Szent Anna­templom számára dolgozott, majd a vízivárosi kapucinus templom, 1760—68 között pedig elsősorban a vízivárosi Flórián-kápolna számára. E munkái közül az orgona szoboralakjai — a hárfázó Dávid (77. kép) és a zenélő angyalok —, valamint a Szent Anna-templom főbejáratára 1765-ben készített Hit, Remény, Szeretet szobrai jelentősebbek. Szerzetesi Számos szobor volt és van még ma is a budai templomokban, amelyekről nem tudjuk, hogy műhelyek ]<j készítette. A név szerint ismert szobrászok műveinek, munkásságának esak egy része isme­Budun re t es _ í ra sos feljegyzés vagy stíluskritikai vizsgálat alapján. Sok esetben jelentéktelenebb alkotások kerülnek előtérbe csak azért, mert a készítő mester neve ismertté válik, s a figyelem elterelődik az ismeretlen alkotójú művekről, jóllehet ezek vannak többségben. Nem ismerjük a XVIII. században készített csaknem száz budai templomoltár többségének a készítőjét, plasztikai díszítőjét sem. Ismerjük a szobrászokon kívül a kőfaragé)k, asztalosok neveit is, de nem tudjuk, hogy a nevekhez milyen alkotások fűződnek. A vízivárosi ferences templom be­rendezésén dolgozó mesterek közül — a vasműves Cikória Miklóson kívül — csupán Kranovet­ter József festő és szobrász nevét ismerjük; és csak azt tudjuk, hogy 1749—1752 között ő ké­szítette el a templom legművészibb berendezési tárgyát, a szószéket, Nem tudjuk azonban, hogy e templom — a szószékhez hasonlóan a budai művészetben kimagasló értékű — padjai­nak a sorozatát, amelyet Assisi Szent Ferenc és a ferences rend életéből való jelenetek díszíte­nek, ki készítette. Valószínű, hogy a templom berendezésének nagy része a rend saját műhe­lyében készült, a mesterek saját magukat örökítették meg a padokra faragott domborműveken. A vízivárosi ferencesekhez hasonlóan rendi műhely működött a XVIII. század első évtizedei­ben a várbeli jezsuitáknál is. Szobrászok Jóllehet Pesten a nagy templomépítkezések egy-két évtizeddel korábban megindultak, mint Pesten Budán, szobrász sokáig nem volt. Az 1710-es években itt élő Rieder András rövid pesti műkö­dése után hosszú ideig nem működött szobrász Pesten. Az Invalidus-palota szobrászati díszí­tésére a tervező Bécsből hozatott szobrászokat: Johann Christoph Madert, Thennyt és Pietro Antonio Ganvát. (SO. Jäger Henrik terve a Szentháromság téren 1718-ban 8 I. Carlo Adatni városházikéit - terve. Fővárosi felállított Szent Ignác-kút újjáépítéséhez. Fővárosi Levéltár. — A középoszlopra került 1785­Levéltár ben a Városvédő Pállasz Athéné-szobor

Next

/
Thumbnails
Contents