Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

Ferenc Antal itt maradt Budán. Több mint három évtizeden keresztül tevékenykedett, és ez idő alatt ő volt nemcsak Budának, hanem Pestnek is a legjelentősebb szobrásza. Az igényesebb munkákkal őt bízták meg, és munkája eredményességének is tulajdonítható hogy a város ez idő alatt nemigen szorult idegen mesterek munkájára. Ez azonban bizonyos mértékben — legalábbis, ami a megbízások számát jelenti — az igények korlátozottságának is a következménye. Hörger készítette a budai Szentháromság-emlék talapzatára a dombormű veket és címereket, 1714-ben a budai városháza kápolnájának Szent Kereszt-oltárát, 1717 körül a mai Széna téren állott városi kórház (szegényház) elé Nepomuki Szent János szobrát, 1718-ban az újlaki plébániatemlom számaira a Krisztus-szobrot, 1722-ben a budai városháza előtti kútra Szent Ignác szobrát (80. kéj)), 1723-ban a pesti plébániatemplom kapujára a Szentháromság-szoborcsoportot, a templom szentélyének a külső falára Szent Flóriáin szobrát, 1724-ben a vízivárosi Immaculata emléket.'

11 A pesti szerviták 1729-ben vele készíttették el a templomuk előtti térre a Mária-szobrot, amely Hörger legnagyobb szabású alkotása.

42 A szobor típusának a terjedése (Kecskeméten, Veszprémben) Buda és Pest hatását mutatja — mint ahogy erre utal az is, hogy a marianosztrai pálos templom főoltárának szobrait budai mester készítette, vagy hogy a Heves megyei Karátra a budai Hörger Ferenc Antal faragott Nepomuki Szent János-szobrot 1737-ben. Szobrászati munka a két városban és környékén a XVIII. században, főképp a hetvenes Köztéri évekig, bőven adódott. A város határában 1725-ben 19 kőkereszt állott és 4 szobor, illetőleg szohrok oszlop. A század folyamán a szobrok (Szent Ferenc, Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szent Sebestyén, Szent Lipót, Ecce homo) száma jelentékeny mértékben szaporodott, jó néhány közülük még ma is köztéren áll.

43 E köztéri vagy a polgári házak homlokzatait díszítő szobrok túlnyomó többségénél nem áll apítható meg az alkotó neve. Nyilvánvaló, hogy a Budán 76. Az óbudai plébániatemplom szószéke